vezetés télen női vezető
Aki retteg a téli vezetés miatt, kerülje azt a néhány napot, amikor a jég az úr az utakon; forrás: Freepik

Ismerős az érzés, hogy reggel rohanva indulsz, majd az utcára lépve konstatálod, hogy itt nem lesz azonnali indulás? A kocsiba ülve döbbensz rá, hogy semmit nem látsz, az ablakot jégréteg borítja. Ha dízel autód van, megpróbálod beindítani, hevesen imádkozva, hogy a hideg ellenére életre keljen a motor. Közben kétségbeesetten keresed a nyáron valahova elrakott kaparót, majd konstatálod, hogy nyoma sincs. Nem baj, elő a pénztárca, melyik plasztikkártya megfelelő helyette? Az edzőterem belépő jó lesz, azok úgyis zárva vannak. Félig lefagyott kézzel vakarod az ablakot, szentségelve. A motor pöfög, nem éred el az üveg közepét. Jó lesz úgy, csak menjünk már. Beszállva konstatálod, hogy kimaradt az oldalsó üveg, tükörbe nézni lehetetlen. Újra ki, kártya elő, gyors takarítás, indulás. Az út csúszik, a letaposott havat szemlélve eszedbe jut, hogyan fogsz lecsúszni a meredek utcán, ahova a hókotró órákkal később jut el, ha egyáltalán. A téli vezetés ilyen – vagy felvértezed magad, vagy…

Divatfotóból melósjárat – köszi, tél!

De nincs mese menni kell. A téli vezetés során a főutakon a sáros latyakban araszolnak az autók, semmi értelme nem volt a két nappal korábbi autómosásnak, de mindegy is, már a beltér is tiszta sár. Mert az autó tervezők szerint praktikus dolog a textil borítás, amiben a beragadt morzsák, hajszálak közé becsorog a hólé, közepesen visszataszító egyveleget alkotva. Századszor is megfogadod, hogy veszel egy gumi alátétet a legközelebbi hipermarketben. Az első ülések háta már így is vállalhatatlan, a gyerekek csizmáról lejövő sárból meg tudod mondani, mikor, hol jártatok. Sokadszor jut eszedbe, hogy miért nem nők (vagy sokgyerekes apukák) tervezik a kocsik belterét, odafigyelve arra, hogy tél végével is vállalható legyen a jószág, és ne hosszú magyarázkodás kelljen, ha valaki beszáll, hogy miért úgy néz ki a gépjármű, mintha hónapok óta munkáskocsiként hasznosítottad volna. De tudom, vannak nálam és sokunknál sokkal rendesebb népek, akik időt és energiát nem kímélve rendszeres takarításnak vetik alá az autót, és amikor ilyen emberrel találkozom, én is minden alkalommal elhatározom, hogy mostantól máshogy lesz. Pont úgy, mint a fogyókúra, a napi edzés és társai.

tél szélvédő havazás
Szerencsés esetben van melletted valaki, aki lekaparja a jeget az autótól; fotó: Freepik/photoangel

Vezetés télen: jönnek a mazsolák!

De térjünk vissza az utakra és az online térbe, ahol a környék fórumain már egy hóesés, ne adj isten ónos eső után posztok tucatjaiban szidják a kocavezetőket, akik ha csúszik az út gyökkettővel haladnak. Pedig manapság már a téli gumik, eps, abs és társai következtében semmi nem indokolja ezt. A bátrabbak a belső sávban előzik a mazsolákat, jobb kezükkel egyezményes jellel kifejezve, hogy mit is gondolnak róluk. Az amúgy is frusztrált társadalom tökéletes leképezése ami az utakon történik manapság, így nem meglepő, hogy az ellentétek fokozódnak, a teherautós a személyautóst szidja, az meg jobb híján a bringást, aki egészen elképesztő módon az úton teker, pedig megítélésük szerint ott semmi keresnivalója sincs. A bringásoknak maradnak a gyalogosok a lánc végén, hogy egy jó erős anyázás után mindenki megnyugodva dőljön hátra a fotelben. Mindenki megkapta ami jár neki.

Téli vezetés = félelem és reszketés?

De mit tegyen, aki tart a havas, jeges úton való vezetéstől? Tényleg üljön át a BKK/Volán/Máv valamelyikére? Vagy merészkedjen ki az utakra, és imádkozzon, hogy odaér ahova indult? Erre nincs és nem is lehet egzakt választ adni. Az, aki úgy érzi, rettegés az az idő, amit a kocsiban töltene, a téli vezetés nem neki való, nem bízik magában, és nincs is tapasztalata, az vagy gyakoroljon olyan helyen, ahol alig van forgalom, vagy menjen el egy vezetéstechnikai tréningre, ahol balesetmentesen próbálhatja ki, milyen az, amikor megcsúszik a kocsi, jön a jég, vagy megdobja valami a gépjárművet. Az adrenalin szint így is garantáltan emelkedni fog, de legalább a kocsi és a sofőr is egyben marad.

téli vezetés
Télen csak kellő magabiztossággal ülj a volán mögé; fotó: Unsplash/Matteo Contadini

Azt nem ígérem, hogy nem fog remegő lábbal kiszállni a vezetőülésből, de gyakorlással sokat lehet fejlődni. Én egy életre megtanultam, milyen ha megpördül alattunk a kocsi, és milyen tehetetlennek érzi magát az ember, akár egy fél milliós kisautóban, akár egy több tízmilliós prémiumban ül. Az egyetlen különbség, hogy éles helyzetben utóbbiban tetszik vagy sem, sokkal jobbak az életbenmaradási esélyek. Aki retteg a téli vezetés miatt, kerülje azt a néhány napot, amikor a jég az úr az utakon. Aki meg úgy érzi belevágna, az kísérletezzen, tesztelje magát és a kocsit. Az anyázókra meg legyinteni kell, ők ugyanis mindig voltak, vannak és lesznek.

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •