A csicseriborsó az indiai konyha egyik legismertebb alapanyaga, az elmúlt években már itthon is egyre népszerűbb, főleg a “mentes” étrendet követők között. Pedig a csicseriborsó felhasználása nagyon sokrétű, a legtöbb táplálkozási formába beilleszthető, élettani hatásai rendkívül kedvezőek. Nézzük, miért kihagyhatatlan minden konyhából!
Melyek a csicseriborsó élettani hatásai?
Jelentős fehérjetartalmának köszönhetően a vegetáriánusok egyik legfontosabb hüvelyese. Ám nem ez az egyetlen előnye. Magas rosttartalma jótékony hatással van az emésztésre, serkenti azt, és tisztító hatással bír. Lassú felszívódású szénhidrát, ezért nem dobja meg hirtelen a vércukorszintet, cukorbetegek is fogyaszthatják. Alacsony kalóriatartalma jó hír a diétázóknak, ezért is olyan népszerű reform élelmiszer. Közel sincs vége a felsorolásnak. Kedvező hatással van a koleszterinszintre, segít a vérnyomás szabályozásában, és ezek által a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Bővelkedik vitaminokban és ásványi anyagokban. Magas vastartalma mellett magnézium-, kalcium- és cinkforrás is, illetve folsavtartalma miatt ajánlott élelmiszer a kismamák számára. B1-, B6- és E-vitaminban gazdag, immunerősítő, és segít leküzdeni a fásultságot, depressziót.
Kétféleképpen tudjuk beszerezni, szárított formában vagy konzervben, már megfőzött állapotban. Szárítva száraz helyen évekig eláll. Konzerv formában szintén eláll évekig, viszont ha felbontottuk, akkor hűtve kell tárolni, és pár nap után megromolhat. Ha szárított csicserivel dolgozunk, ne felejtsük el először egy napig, de minimum egy hosszú éjszakán át áztatni. Az áztatóvizet le kell róla önteni, és friss vízben jöhet utána az 1-2 órás főzés.
A következő oldalon megtudhatod, melyek a csicseriborsó legnépszerűbb felhasználási formái.
