A lassú haladást a romló műszaki állapot is okozhatja
Az indokolatlanul lassú haladásra a másik gyakori magyarázat a gépjárművek elhanyagolt állapota. A 14 év fölötti átlagéletkor azt is jelenti, hogy az egyre többet futott autók átlagos műszaki állapota romlik, nagyobb a szervizigényük, amelyet nem feltétlenül kíván fedezni a tulajdonos, tehát halogatja a javításokat. Másrészt attól, hogy valaki autót vezet, még nem feltétlenül ért az autóhoz, tehát nem veszi észre a hibát, akár azt se, hogy már kopottabb, hatástalanabb a fék: hiszen ez lassan kialakuló hiba, a vezető hozzászokik a nagyobb féktávokhoz. Így ahhoz képest méri a követési távolságát, a kanyarodási sebességre lassításhoz szükséges távolságot, amely az őt követő autósokat zavarhatja.
Az agresszív vezetés ellenszere a rendőri jelenlét?
Megoldásként a magukat nem agresszívnek tartók a rendőri jelenlét fokozását, a büntetések szigorítását tartják. A hatóság megjelenése rendszerint a legagresszívebb autósokat is megszelídíti. Jó példa erre több is akad: például Budapesten a Roosevelt téren a Lánchíd felhajtójánál szolgálatot teljesítő rendőrök rendszeresen továbbintik a belső sávból átkéredzkedőket. Hasonló módon szokták megzabolázni a Hungária körút, Lehel út sarkán az Árpád híd felé a kanyarodósávból előzőket is – mehetnek a Lehel útra az egyenes helyett. De nem állhat minden tolakodásra alkalmas útszakaszon rendőr, napi szinten csak a legkiemeltebb pontokra gördülnek ki a közlekedésiek. Tény azonban, hogy ahol már pórul jártak az autósok, ott jobban vigyáznak és kerülik a trükközést.
A fedélzeti kamera felvételei nem bizonyító erejűek!
A fedélzeti kamerák elterjedésével sokan vélik úgy, hogy kezükben van az az eszköz, amellyel a hatósághoz fordulhatnak a vélt vagy valós kárukra történt szabálytalansággal kapcsolatban. Ám az ilyen eszközök alapján készített felvételek nem bizonyító erejűek, hiszen nem hitelesített eszközökről van szó. Másrészt az esetek többségében egy eseménysornak nem a teljességét mutatják be a felvételek, tehát nem lehet tudni, hogy a felvett szabálysértő viselkedést nem előzte-e meg egy másik, a feljelentésen gondolkozó autós szabálysértése. Ami ugyan nem menti fel a rögzített szabálysértőt, de egy gyakorlott sofőr könnyen belekergethet egy másik autóst a szabálytalanságba.
Amíg nincs meg az agresszív vezetés ellenszere, legyünk rugalmasak
A rendőri jelenlét és a büntetések fokozásánál azonban ennél többen szavaznak arra (köztük a gyorsabb előrehaladásért tudatosan agresszív, magukat annak valló sofőrök), hogy jobb forgalomszervezéssel, nagyobb áteresztő képességű utakkal lehet gátat vetni az autósok fokozódó agresszivitásának. A forgalomszervezés törekvése is, hogy ha lehet, ne teremtsen lehetőséget például a tolakodásra. Nagyon sok kereszteződésben tapasztalhatjuk, hogy a lámpák ütemezésével, fizikai sávtereléssel – járdaszigetek – érik el, hogy akár kanyarodósávba, akár abból ne lehessen a másik sor elé vágni. A növekvő forgalomsűrűségi adatok alapján azonban nem valószínű, hogy rövid időn belül látványosan javul az útjaink áteresztő képessége. A dugókkal és a lassú haladással tehát továbbra is számolnunk kell.
Mivel sok időt töltünk kocsiban, hogy azt miként tesszük, az csak rajtunk múlik. Agresszivitás helyett ésszel és türelemmel kell megoldani a nehéz helyzeteket. Annál is inkább, mert a gyorshajtás, a hirtelen gázfröccsök, a sok fékezés sokkal több benzint fogyaszt: autópályán 15-30%-kal, közúti forgalomban 10-40%-kal. Az egymást segítő magatartás lenne a követendő az utakon. Csak rajtunk múlik, hogy az autózás ne legyen napi rémálom.
Forrás: kreszvaltozas.hu
(X)
