Viszlát fosszilis üzemanyag, de mi lesz helyetted?
Prognosztizálható, hogy a fosszilis üzemanyagok elmúlt 120 évben tapasztalt dominanciája a következő évtizedben megszűnik. Hogy mi veszi át a helyét, még nem dőlt el, de úgy tűnik, hogy az elektromos meghajtásé lesz a domináns szerep. Kérdéses azonban, hogy mi fogja hajtani ezt az elektromotort? Honnan veszi majd az energiát? Hálózatról töltött akkumulátorból vagy helyi üzemanyagcellás megoldással?
Ugyan két-három évvel ezelőtt nagyobb felfutást várt a szakma az elektromos közlekedéstől, de mivel a gépjárműgyártók számos fejlesztést, erőforrást, pénzt csoportosítanak jelenleg abba, hogy feloldják a technológiai jelenlegi limitációit – mint például a megtehető távolság vagy a gépjármű magas ára –, a jövő még mindig az elektromotorok térnyeréséről fog szólni.
Szabályozási oldalról is történt már előrelépés. A kormány által elfogadott hosszútávú buszstratégia értelmében 2022 után az 5000 főnél magasabb lélekszámú településeken elektromos hajtású vagy alternatív hajtású új autóbuszok beszerzésének finanszírozását támogatják. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a településeken csak elektromos busz lesz, hanem azt, hogy elindulnak az alternatív meghajtások felé, és egy mix alakul a buszok tekintetében.
Jelenleg az elektromos autóbuszok hatótávolsága maximum 300 km – ha nem fűtik, nem hűtik, és nem emelkedőnek felfele mennek vele -, a valós teljesítményük 200 km. (Budapest új környezetkímélő trolijai elektromos hajtásúak, forgalmi zavar esetén is képesek tovább közlekedni, legalább 4 kilométert önjáró üzemmódban is meg tudnak tenni.) Ez azt jelenti, hogy nagyon komoly töltőhálózatot kell kiépíteni hozzájuk. Az ehhez szükséges áramellátást már számos településen vizsgálják. Egyelőre az látszik, hogy a dízeljárműveknek rövid- és hosszútávon is van helye a távolsági és helyközi közlekedésben, és, hogy többlépcsős stratégiában kell gondolkodni mind a meghajtás mind az üzemanyag tekintetében is. Egy buszflottánál például elgondolkodtató, hogy inkább lecseréljenek négy járművet sokkal – akár 80% – kisebb károsanyag-kibocsátású EURO 6-os dízelekre. Vagy ugyanennyi pénzért a négyből csak egyet cseréljenek le, de azt elektromos meghajtásúra.
Jó közösségi közlekedés és ésszerű parkoláspolitika kell
Miközben klímavédelemről és fenntarthatóságról sok szó esik, mégsem a fenntartható közlekedési módokat részesít az emberek előnyben. Már 20 éve a közlekedéspolitika középpontjában van a parkolás kérdése. Érdekes statisztika, hogy a budapesti parkolóhelyeknek 20-30 százalékán akár hetekig meg se mozdulnak az autók. Az ingyenes tárolási lehetőség ugyanis azt okozza, hogy olyanok is a belvárosban hagyják az autóikat, akik egyébként csak néhány napot használják a járműveket.
Magyarán a jelenlegi parkolási rendszer támogatja és ösztönzi a városi autóhasználatot, ami egyértelműen nem a fenntartható irányba mutat. Budapest így is fulladozik a dugóktól. Ezért is kiemelten fontos további P+R parkolók létesítése a város szélén, illetve a megyeszékhelyeken. A jó közösségi közlekedés és ésszerű parkoláspolitika révén lehet hatni az emberek közlekedési szokásaira.
Egy biztos, bármilyen fejlesztésről vagy integrációról is legyen szó, az államnak, szélesebb értelemben az Európai Uniónak a szerepvállalása kiemelkedően fontos a finanszírozásban. Ezek mellett a magántőke bevonása ugyanígy nagy jelentőséggel bír. Fontos úgy tekinteni a fenntartható közlekedésbe való invesztálásra, mint olyan innovációs befektetésre, ami majd a jövőben fordul termelőre.
A közlekedésben egyébként pár éven belül nagyon hangsúlyos szerephez juthat a városi légi közlekedés is, egyes elemzések szerint a következő évtized végére villanydrónok áraszthatják el a nagyvárosokat. Igaz, főleg a gazdagok kiváltsága lesz ilyennel közlekedni.
