Légszomj, heves szívverés, izzadó tenyér – a jelenség szerte Magyarországon közel 300-350 ezer embert érint. Hogyan befolyásolja a pánikbetegségből adódó szorongás az autóvezetést és mi a teendő, ha a pánikroham az autóban alakul ki?
Mi a pánikbetegség?
A pánikbetegség olyan mentális zavar, amely érintettjeit rendszeresen, hirtelen felbukkanó félelem és pánik önti el, mindez pánikroham formájában teljesedik ki. Fontos különbséget tenni az egészséges mértékű stressz vagy félelem, és a kóros állapot között: nyugtalanító, nyomasztó helyzeteket ugyanis valamennyien nap mint nap tapasztalunk, legyen szó vizsgadrukkról vagy egy kellemetlen hírről. Ezekre az ember természetes módon gyorsuló szívveréssel vagy kipirosodó arcbőrrel válaszol, de ebben az esetben még nyilvánvalóan nem beszélhetünk pánikbetegségről. A probléma ott kezdődik, ha a tünetek különösebb ok nélkül, a legártatlanabb helyzetben is kialakulnak.
Ivánovics Petra klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus úgy fogalmaz, hogy a betegségben érintettek nagy része már eleve rendelkezik neurofiziológiai sérülékenységgel. Ez hajlamossá teheti őket a pánikbetegség kialakulására, ha fennállnak bizonyos környezeti tényezők. A betegség kialakulása közvetetten kapcsolatban állhat stresszel járó életeseményekkel, kapcsolati változásokkal, veszteségekkel, munkaköri elvárásokkal, függetlenség körüli konfliktusokkal is. De a genetikai háttér sem elhanyagolandó, hiszen az elsőfokú rokonok közt négyszer gyakoribb a betegség előfordulási valószínűsége.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
