A környezettudatos és etikus kávétermelés sokkal több puszta zöld trendnél. Ráadásul a fokozódó klímaváltozás miatt veszélybe kerülnek a hagyományos termőterületek is, ezért óriási jelentősége van, hogy milyen módszerekkel termelik, dolgozzák fel és csomagolják a kávét, amit megvásárolunk. Az alábbi példák jól mutatják, hogy mennyi mindenre kiterjedhet a kávéipar fenntarthatósága. Tipp: Zsírégetés koffeinnel! – Mutatjuk, hogyan segít a fogyásban a kávé
1. A kávéfarmok veszélyeztetett állatfajoknak is otthont adnak
A Cornelli Egyetem ornitológiai tanszéke kutatásokat végzett azokon a kávéfarmokon, amelyek környezeti szempontból fenntartható gyakorlatokat alkalmaznak – például Kolumbiában, Nicaraguában és Costa Ricában. Madártani megfigyeléseik során megállapították, hogy a kolumbiai farmok például otthont adnak az őshonos és veszélyeztetett sárgafülű papagájnak és az aranyszárnyú hernyófalónak. Utóbbi egy vándormadár, ami a téli hónapokat a Costa Rica-i farmokon tölti, ahol a szintén veszélyeztetett nagy tinamu és a fekete guán is felbukkant. A madarak jelenléte a biológiai sokszínűségre és a farmok egészségére utal: ha a madarak jól érzik magukat a kávéfarmokon, az azt jelenti, hogy a víz tiszta, a talaj és az erdő pedig egészségesek – ez pedig törvényszerűen magasabb minőségű kávét eredményez.
2. A méhek jelenléte elősegíti a kávétermelést
Kolumbiában, Etiópiában és Brazíliában is bevett gyakorlat, hogy a Nespresso AAA Sustainable Quality Program kávéfarmjaira méhkasokat telepítenek. A méhek beporzótevékenysége ugyanis növeli az ültetvények terméshozamát és javítja a megtermelt kávé minőségét. Ráadásul az ott élő közösségek megélhetését is segíti, hiszen így a kávétermelés mellett több forrásból is számíthatnak bevételre. A kávétermelésre gyakorolt közvetlen előnyökön túl a méhek gazdagabbá teszik a teljes ökoszisztémát, hiszen számos mikroorganizmust szállítanak magukkal.
3. Az egész világon Peruban és Mexikóban állítják elő a legtöbb organikus kávét
A perui kávé különlegessége az organikus gazdálkodásban rejlik, amit a természettel összhangban fejlesztettek ki az ottani kistermelők. A perui kávétermesztés egyszerre hagyományos és modern, a természet szabályaihoz alkalmazkodó és előremutató. Nem véletlen, hogy világszerte számos kávéültetvényen vették át módszereiket. Az itt található kisbirtokok családi tulajdonban vannak, a kártevők és növénybetegségek ellen csak a természet-adta eszközökkel védekeznek, és a talaj tápanyagutánpótlása is természetes úton történik. A termelők a kávécserjék mellé termést hozó kísérőnövényeket telepítenek, amelyek a növények egyedi tulajdonságai és a biodiverzitás által természetes védőrendszert képeznek. Ezek mindig tájazonos növények, többnyire gyümölcsfák, melyek termései nem csak extra bevételt jelentenek a helyieknek, hanem bio növényvédő szerek és talajjavító komposzt alapanyagául is szolgálnak. Ez is érdekelhet: A kávé útja: így jut el a nyerskávé az ültetvényről a csészébe
A cikk a következő oldalon folytatódik.
