Óvatosan bánjunk a kuplunggal!
Menet közben tartsunk a megszokottnál nagyobb követési távolságot, hiszen csúszós útfelületen nagyobbak a fékutak. Tolakodásnak, villogásnak, mutogatásnak ilyenkor még annyira sincs helye, mint máskor. Lassításkor használjuk a motorféket, kéziváltós autónál visszakapcsolással, automataváltósnál pedig tegyük a váltót téli állásba – ha van a kocsiban ilyen üzemmód. Induláskor is segíthet a váltó, csúszós felületen érdemes kettes fokozatból indulni, óvatos kuplungkezeléssel, így nehezebben kapar el a hajtott kerék.
A gyorsan vett kanyartól kicsúszhat az autó
A kanyarodást ne a megszokott tempóval végezzük! Csúszós úton a biztonságos kanyarsebesség jóval alacsonyabb, mint egyenes útszakaszon. Egyenes úton, ha túl nagy a tempó, azt érezhetjük az autó mozgásán, hogy elkezd „riszálni”. Tehát a kocsi előbb finoman ütemesen mozgást végez. Ha erre nem figyelünk, és fokozzuk a sebességet, akkor megpördülés lesz a vége. Az útviszonyokhoz képest gyorsan vett kanyarban az autó szintén kicsúszhat, esete válogatja, hogy ezt miképp teszi.
Ha eleve túl nagy a tempó, akkor rá se áll az ívre a kocsi, majd a kormányelfordítás fokozásával egyre jobban elveszti a tapadását, és megcsúszik. Tehát szinte tovább megy egyenesen, vagy a kanyarodási ív valamely részén érintőlegesen elhagyja az ívet. A gumik állapotától, a vezető reakcióitól függően a túlzott sebességű kanyarodás során az autó megfarolhat, csúszhat négy keréken, de akár meg is pördülhet. Szinte csak a nagyon rutinos sofőrök tudják ilyen helyzetben „összeszedni” a járművet és menteni a helyzetet.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
