Csak kevés esetben jár a kártérítés
Lemondásnál figyeljük a kötbérsávot
Szervezett út lemondásakor a kötbérsávot kell figyelembe venni, és annak megfelelően kell dönteni arról, hogy megéri-e lemondani az utazást. Ha tehát valaki augusztusi útra fizetett be, és a szerződéskötés után, az indulás előtti 30 napig például 10 százalék a kötbér, még érdemes kivárni a fejleményeket, nem pedig most azonnal törölni az utat.
Az utazási irodák egyébként sem javasolják a nyári lefoglalt utak ideje korán való lemondását. „Jelenleg sokan abban reménykednek, hogy amint beköszönt a jó idő, a koronavírus is – az influenzához hasonlóan – elcsitul majd. Mindenkinek azt tanácsoljuk, ne aggodalmaskodjunk előre, várjuk ki, hogyan alakul a helyzet” – mondja a szakértő.
Mi a helyzet az utasbiztosítással?
Biztosítótól függően az egyszerű utasbiztosítás visszatéríthető, de a 20 százalék önrészes sztornóbiztosítás, vagy 0 százalékos sztornóbiztosítással kombinált utasbiztosítás például már nem. A szakértő kiemelte, hogy a sztornóbiztosítás a szerződésben meghatározott utazásképtelenségre térít, félelemre nem, így az nem terjed ki a koronavírustól való félelemre hivatkozott útlemondásokra.
A külföldön karanténba kényszerülőknek a későbbi hazautazást, és az ezzel összefüggő költségeket sem az utazást szervező cég, sem pedig a biztosító nem téríti meg. Az utazási tanácsadó azonban figyelmeztet, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben megugrott a panaszok száma, kártérítési ügy ezekből jóval kevesebb lesz. Köszönhető ez annak, hogy a kialakult helyzetre egyértelmű a jogi válasz: vis maior esemény van, és mint olyan, az nem kártérítés-köteles.
Amennyiben a Külügyminisztérium a célországot az I. Kategóriába, azaz utazásra nem javasolt térségek közé sorolja, úgy az utas számára a teljes befizetett pénz visszajár. Az oldalunkon is találsz utazási tanácsokat.
Forrás: Turizmus Online, Medical Online
