Sok vezető számára a mai napig igazi mumust jelent a tolatás. De vajon mi lehet ennek az oka? Félelem egy váratlanul bekövetkező balesettől? Esetleg egy rossz beidegződés áll az egész szorongás hátterében? Cikkünkben most igyekszünk mindenki fejéből eloszlatni a tolatással kapcsolatos tévhiteket, valamint 5 érdekes tényre is felhívjuk a figyelmet.
A tolatás és ami mögötte van
Aki gépkocsiba ül vezetőként, szinte rutinszerűen hajt végre olyan manővereket, mint a tolatás. Sokan vannak olyanok is, akik ezt a lehetőségekhez mérten kerülik. Például sosem tolatnak be parkolóhelyre, tolatás helyett pedig inkább megfordulnak. Mindamellett mégis egyértelmű, hogy a tolatás tudománya nélkülözhetetlen a vezetéshez. Vannak azonban olyan esetek, amikor hátramenet közben a jármű vezetője nem tanúsít kellő körültekintést. Ilyenkor pedig gyakran a saját jármű sérül, de számtalan esetben másik jármű is áldozatul esik. Ami pedig még ennél is szerencsétlenebb kimenetel, amikor a kocsi mögött haladó védtelen gyalogos, vagy kerékpáros szenvedi el a figyelmetlenség következményeit. Vegyük tehát sorra milyen tényeket érdemes a tolatás közben észben tartani.
1. Keskeny úton a KRESZ kifejezetten előírja
Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez – a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve – könnyebben megtehető.
További tanácsokért és tényekért lapozz a következő oldalra!
