2024 júliusától csak olyan újonnan gyártott jármű helyezhető forgalomba Európában, ami rendelkezik az előírt, fejlett biztonsági és vezetéstámogató rendszerekkel. Az EU-s jogszabály értelmében így minden új autónál a kötelező alapfelszereltség része kell legyen az intelligens sebességszabályozó, a vezető figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszer. Továbbá a vészfékjelzés, a tolatóradar, valamint az eseményadat-rögzítő, és az indításgátló alkoholszonda későbbi beszerelését is lehetővé kell tenni.

Miért szigorították az előírásokat?

A cél természetesen a közlekedés biztonságának növelése, a járművezetők, a gyalogosok és kerékpárosok hatékonyabb védelme. Egy ilyen széleskörű és jelentős változás azonban számos kihívást és kérdést is felvet. Legyen szó az új autók áráról, a várható szállítási időkről, az adminisztrációs problémákról vagy akár a személyes adatok védelméről. Kövesdán Balázs, az ALD Automotive | LeasePlan kereskedelmi igazgató helyettesének segítségével összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat.

Várható-e áremelkedés a hazai újautó- vagy lízingpiacon az új kötelező biztonságtechnikai berendezések miatt?

A jogszabály miatt nem kell hirtelen áremelkedéstől tartani. Ugyanis a gyártók ezeket a tételeket már korábban beárazták a gépjárművek alapfelszereltségének listaárába. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a július 7-től kötelezően előírt biztonságtechnikai elemek részét vagy egészét a legtöbb autógyártó már korábban elérhetővé tette a modelljeik alapfelszereltségében.

Intelligens sebességasszisztens: “Nem veszélyes-e az, ha az intelligens sebességasszisztens visszalassítja az autót a sebességhatár átlépése esetén?

Hallhattunk sokféle verziót, de a végső, mindenki által elfogadott megoldás az lett, hogy az intelligens sebességasszisztens nem fog beavatkozni a sofőr vezetési tempójába. Kizárólag figyelmeztető hangjelzést, valamint a kilométeróra melletti jelzést fog adni a fedélzeti számítógép a megengedett sebességhatár túllépéséről. Ezt az információt a táblafelismerő és a gépjármű alkalmazott navigációja teszi lehetővé.

Alkoholszonda: „Mostantól csak akkor tudom beindítani az autómat, ha megfújtam a beépített alkoholszondát”?

Ez talán az egyik legmegosztóbb az új biztonságtechnikai elemek közül. Fontos kiemelni, hogy július 7-től csak a szonda előkészítését kell beépíteni, tehát a majdani szonda és az indító szerkezet közötti kapcsolatot kell létrehozni. A megosztottságot pedig az okozza, hogy vannak olyan országok, ahol még megengedett egy-két pohár sör elfogyasztása vezetés előtt. Magyarországhoz hasonlóan vannak azonban zéró toleranciával rendelkező államok is – utóbbiak esetében az autó nem lesz indítható még akkor sem, ha csak a kertemben szeretnék arrébb állni, de már fogyasztottam alkoholt. Egyelőre azonban ne tartson senki attól, hogy ha új autót vesz át a közeljövőben, már csak a szonda megfújása után tudja elindítani. Jelenleg ugyanis nem a szondát kötelező beépíteni, csak annak előkészítését.

Fekete doboz, kamerák és digitális rendszerek: “A hozzájárulásom nélkül is felhasználhatók lesznek a vezetési adataim? Mi a helyzet az adatvédelemmel?”

A technológia ebben az esetben sem új: a legtöbb márka modelljei már jó pár éve rendelkeznek SIM kártyával, lehetővé téve olyan szolgáltatásokat, mint az időjárás-előrejelzés, aktuális útinformációk, irodai asszisztens vagy baj esetén vészhelyzeti hívás kezdeményezése. Az új szabályozással kötelezővé vált “fekete doboz” pedig képes adatok rögzítésére és tárolására is. Így őrizve meg egy baleset során a gépjármű által mérhető adatokat. Gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen időtartamot rögzít a készülék. Bár az egyes gyártóktól más-más válasz érkezik erre, azt lehet mondani, hogy a baleset előtti 1 percet, illetve magát a balesetet rögzíti a rendszer. Ez az információ azután a szakszervizben, vagy egyes technológiák esetében akár távoli eléréssel is kinyerhető. A felhasználhatóság pedig attól függ, hogy van-e rendőri intézkedés, elrendeli-e a hatóság a felvételek kiadását. Ha nem, akkor minden esetben kell a felhasználótól egy beleegyező nyilatkozat, amely alapján a kérvényező külső fél hozzáférhet és megtekintheti az adatokat.

Ez is érdekelhet:

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL