Horvátországról sokaknak a tengerpart, esetleg a Krka Nemzeti Park, meg a Plitvicei-tavak jutnak az eszébe. No meg persze a nyár, hiszen általában mi, magyarok szinte csak ebben az évszakban kerekedünk fel, ha déli szomszédunkhoz szeretnénk ellátogatni. Pedig az ország ennél jóval több mindent tartogat a számunkra! Ezt én is megtapasztalhattam, amikor nemrég Karlovac (Károlyváros) és környéke látott vendégül egy kalandos sajtóút keretében.
Karlovac Budapestről kb. 4 óra alatt érhető el autóval, szinte végig autópályán tudunk haladni. Horvátországban egyébként kapus rendszer működik, de állítólag az ország már tervezi a matrica bevezetését. A Karlovacig vezető úton kétszer kellett egy-egy kapun átmennünk, mindkét helyen lehetett kunában és euróban fizetni (átszámolva 1990 Ft és 860 Ft), sőt bankkártyát is használhattunk. Külön élményt jelentett, hogy az autópályán szabadon száguldhattunk, természetesen a sebességhatárokat betartva, híre-hamva sem volt a nyári tumultusnak, dugóknak. Már ezért is megéri szezonon kívül utazni! Akár csak néhány napra, például egy hosszú hétvégére.
Karlovac: séta a városban, vacsora a város felett
A város remek kiindulópont a környék felfedezésére, a bázisunk a négycsillagos Hotel Florian & Godler volt. Ám mielőtt nekivágnánk az útnak, érdemes itt is szétnézni. A belvárosban hangulatos kis utcákon sétálhatunk, a főtéren megnézhetjük az 1869-ben épített, szobrokkal és terrakottával díszített kutat, megpihenhetünk a közelében található parkban, betérhetünk egy helyi vendéglőbe. Ám vigyázzunk, mert itt szinte mindenhol komolyan veszik az adagokat! Nekem a kis adag cevapcicivel sem sikerült megbirkóznom, pedig igazán éhes voltam.
Igaz, a város felett magasodó erődben (Stari Grad Dubovac) inkább a fine dining irányába mozdultak el a fogások, így itt nem ettük túl magunkat az este során. A vár egyébként még a középkorban épült, és a délről érkező törökök megállítása volt az egyik legfontosabb feladata. Ma múzeum, szálloda, étterem működik benne, és csodás panoráma nyílik innen Karlovacra meg a Kupa-folyóra.
Vége van a háborúnak!
A városon sajnos még látszanak a 90’-es éves délszláv háború nyomai. Omladozó házak, beszakadt tetők még akadnak itt-ott, de az utóbbi években újraéledni látszik a környék. Ennek a háznak a tetején például egy fa nőtt ki, de mint megtudtuk, valaki megvette az épületet, és hamarosan hostel lesz belőle.
A háborúnak egy komoly emlékmúzeumot állított a város (Muzej Domovinskog Rata), amely a hétfők és ünnepnapok kivételével mindig látogatható. A parkjában különféle harci járműveket gyűjtöttek össze a környékről – ezekkel harcoltak a helyiek a háborúban. Amíg azonban nem kaptak „rendes” tankokat, addig a saját teherautóikat, traktorjaikat vonták be páncéllal, és azokkal mentek a háborúba.
Az épületben interaktív kiállításon ismerhetjük meg a háború történetét és Karlovac szerepét mindebben. Régi újságcikkek, katonai egyenruhák, fegyverek, Karlovac elesett hőseinek emlékfala idézi fel ezeknek az éveknek a borzalmait.
Két horvát kísérőnk is megélte a háborút. Mario akkor 25 éves volt, maga is harcolt, és neki szerencséje volt: mindössze az egyik ujján sérült meg. Zeljko azonban alig emlékszik rá, mivel még kisgyerek volt akkoriban. Azt mondja, az azért még él az emlékeiben, hogy volt 2-3 hónap, amikor nem kellett iskolába menniük. És a háború végére is emlékszik, meg is mutatja a fotót, amin a helyiek az utcán ünneplik a várva várt békét.
Karlovac: a vizek városa
Megtépázta Karlovacot a háború. Ám úgy tűnik, hogy akik itt maradtak (sokan elmenekültek, külföldre költöztek), azok túllendültek a történteken, és csak a jövőbe néznek. Ezt mutatja például az idén megnyílt Aquatika Édesvízi Akvárium (Aquatika Slatkovodni Akvarij), amely Karlovac és környékének édesvízi halait, azok életkörülményeit mutatja be.
Hogy jobban megértsük a halak életmódját, érdemes idegenvezetést kérnünk. Az igazán modern és impozáns épületben kávézó és ajándékbolt is található, mellette pedig egy mesterséges tó, aminek a partján sétálhatunk. Nyáron pedig akár fürödhetünk is benne.
Karlovacnak nincs medencés strandja, és erre nincs is szüksége, mivel három folyó (Kupa, Korana, Mreznica) találkozásánál épült. Így szinte bárhol csobbanhatunk, ha éppen ahhoz támad kedvünk. Ottjártunkkor erre sajnos nem volt lehetőségünk, mert épp egy hidegfront érkezett, de nyáron több ezren napoznak, fürdenek, sportolnak a folyóparton.
Sportos kalandok
Ha úgy érezzük, elég volt az éttermekből, múzeumokból, kiállításokból, és szeretnénk levezetni a bennünk felgyülemlett energiát, akkor erre is van itt lehetőség. Többek között lovaglás, túrázás, nordic walking, vízi sportok, biciklizés szerepel a palettán.
Mario, a közel kétméteres túravezetőnk 25 éve tart vízitúrákat a Mreznica folyón. Nagyon jól beszél angolul, úgy ismeri a vidéket, mint a tenyerét. A River Adventure csapatában dolgozik, és akár neki is írhatsz, ha őt szeretnéd magad mellett tudni a csónakban (mmihajli@globalnet.hr). Mi is nyugodt szívvel adtuk az életünket a kezébe, amikor canyoning túrára vitt minket. Kaptunk neoprén ruhát, sisakot, mentőmellényt, felfújhatós csónakot, evezőket. És irány a folyó!
Amelyen olykor egy-egy zubogón, köveken kellett átkelnünk, vagy éppen kisebb sziklákon lemászni. Néha pedig Mario letolt minket egy-egy kisebb vízesésen a csónakkal együtt. Mit mondjak, rendesen felszökött az adrenalinszintem! Pedig most nem is volt olyan magas a vízállás. Azt mondta ugyanis Mario, ha több a víz a folyóban, akkor még izgalmasabb a túra. De azt hiszem, így elsőre most ez is elég volt nekem.
Kevésbé volt izgalmas, ám annál fárasztóbbra sikerült a Karlovac mögött húzódó erdőben és hegyen tett biciklitúránk. Ha nem gyalog vágunk neki, akkor mountain bike-ot érdemes szerezni (például bérelni a Hotel Koranából), mivel az út avarban, köveken, ágakon keresztül vezet. 14 kilométert tekertünk, ebből kb. 5 kilométert hegynek fel. De a friss levegő, az erdő, a növények látványa és illata kárpótolt a fáradtságért.
Karlovac: 3 kirándulás a városból
- A környéken számos látnivaló található, az egyik legszebb talán Slunj (Szluin, Karlovactól 51 km) azon része, ahol a Koranába belefolyik a Slunjčica. Itt a vadregényes sziklák közt több vízesés és régi vízimalom is látható. Érdemes itt sétálni, fotókat készíteni, nehezen lehet betelni a táj látványával.
Némelyik ház több száz éves 
Mint a mesében! - A Dobra-folyó mentén fekszik Ogulin települése (Karlovactól 58 km), vagyis éppen itt tűnik el a folyó egy hatalmas szurdokban, és itt kezdődik a városka alatt futó 16 kilométer hosszú barlangrendszer. Ogulinban található egy régi vár (Frankopanski Kastel) és egy interaktív meseház, amely Ivana Brlić Mažuranić horvát írónő meséire épül. Valamint egy mesterséges tó, a Jezero Sabljaci, amely jó időben megtelik fürdőzőkkel.
Juj, de mély ez a szurdok! - Az utolsó esténket egy keramikus házaspár birtokán töltöttük, akik a háború elől Hollandiába menekültek. Évekig ott éltek, ám a szívük hazahúzta őket. Most itt készítik szebbnél szebb kerámiáikat, workshopokat és kiállításokat tartanak, szervezik a helyi közösségi életet. Aki szeretné megnézni a műhelyt és venne néhány szép kerámiát, az egyeztessen időpontot a házigazdákkal.
Kerámia madarak csivitelés nélkül Rengeteg fotót készítettem az úton, de persze nem fért be mind a cikkbe. Így itt egy kis galéria a kimaradt képekből.
Fotók: Bauer Zsuzsa
Az útért köszönet a Turizmus PR-nak és a Horvát Idegenforgalmi Hivatalnak.
