Nem csak globálisan, hanem hazánkban is problémát jelent sok foglalkoztatási szektor számára az új típusú koronavírus járvány okozta helyzet – főként a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés és kulturális területeken dolgozók számára jelent nagy érvágást a jelenlegi veszélyhelyzet. Szakemberek előrejelzése szerint kényszerszabadságolások, elbocsátások várhatók, melyek sok területen meg is kezdődtek. Rengeteg magyar dolgozónak nincs annyi tartaléka, hogy hónapokig kihúzza megtakarításaiból. A Pénzcentrum ezért összeállított egy pénzügyi akciótervet azok számára, akiknek a munkáltatójuk a fizetés nélküli szabadság mellett döntött, vagy más okból elestek az addig fix, tervezhető jövedelmüktől.
Kevés a tartalék a magyar családoknál
A koronavírus járványnak nem csak súlyos egészségügyi, demográfiai, hanem jelentős gazdasági hatásai vannak, amelyek gyökeresen formálhatják át a munkaerőpiacot is akár napról napra. Sok cég, amely eddig a turizmusból élt, vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtott már megkezdte a dolgozók elbocsátását, vagy kényszerszabadságolását. Akinek vannak vészhelyzeti tartalékai, az is szorongva tekint most a jövőbe, hát még azok, akiknek nincsenek megtakarításai. A pánik viszont semmi esetben sem megoldás. Most átgondolt tervezésre, és józanságra van szükség!
Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy számos magyar dolgozónak nincsen annyi megtakarítása, hogy hónapokig is kihúzza munka nélkül. Pedig a jelenlegi veszélyhelyzetben rengeteg munkáltató döntött már most a fizetés nélküli szabadság mellett – elküldi dolgozóikat, amíg nem rendeződik a helyzet. A 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a megkérdezettek 57 százaléka viszont maximum 3 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, 36 százalékuknak pedig mindössze 1 hónapra futná. A fővárosban jobb a helyzet: itt átlagosan 10 hónapig tudnának jövedelem nélkül élni az érintettek, ezzel szemben a falvakban élők kevesebb, mint 6 hónapig bírnák. 6 hónapig 12 százalék, 1-2 évig pedig mindössze 10 százalék. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása – derült ki egy korábbi kutatásból.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
