A rögzítésre is figyelni kell
A tetőre rakható kerékpártartók beszerzésénél azok rögzítési módjára is figyelni kell. A klasszikus téglalap keresztmetszetű zártszelvény keresztrudakhoz menetes U-rögzítőkkel lehet felerősíteni a bringatartót. Viszont az alumínium keresztrudaknál ez a módszer nem feltétlenül alkalmazható. Egyrészt az általános méretű U-rögzítések gyakorta nem érik át a rendszerint szélesebb, áramvonalasított profilú alumínium kereszttartókat. Másrészt deformálhatják azokat, hiszen az alumínium puhább fém.
Az alumínium kereszttartókon a gyártók felső rejtett sínt alakítanak ki, ezekbe lehet becsúsztatni a speciális, erre készült talpas csavarokat. A csavarok talpa négyszög, vagy téglalap. Biztonsággal ezzel a megoldással rögzíthető a könnyűfémtartókra a bringatartó. A talpas csavarok beszerzésével (szemtelenül drágán adják őket) a régebbi gyártású bringatartók is felszerelhetők a modern alumínium kereszttartókra. És vannak azok a tetőre rakható kerékpártartók, amelyekre kiszerelt első kerékkel szerelhető fel a kerékpár. Ez a típus ritka, a bringa rögzítése az első villa csavarnyílásainak a segítségével történik. Felrakáskor vigyázni kell nehogy sérüljön a kocsi teteje.
Hány kilót, milyen sebességet bírnak a tetőre rakható kerékpártartók?
A tetőtartók használatánál nagyon kell figyelni a megfelelő rögzítettségre. Autópályarendőrök rendszeresen számolnak be elhagyott kerékpárokról az autópályaárokban – ezek vélhetően tetőtartókról leesett bringák. Sokan figyelmen kívül hagyják a tetőre rakható kerékpártartók terhelhetőségét, ami általában 50 kg. Ez szerepel egyrészt a kocsi gépkönyvében, másrészt a tetőcsomagtartók használati utasításában is. Egy ultrakönnyű szuperbringa lehet 7-8 kg, de általában nem ilyeneket utaztatnak az emberek. Az átlagos kerékpárok 15 kg-ot nyomnak, ebből könnyen kiszámolható, hogy három bicikli a tetőn már megközelíti a terhelhetőségi határt. Főképp, ha a súlyukhoz hozzáadjuk a tetőtartók súlyát is.
Továbbá figyelembe kell venni, hogy a tetőtartókkal a tartó jellegétől függően 120 vagy 130 km/óra a maximális sebesség – ezt is jelzik a gyártók a használati utasításokban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nagyobb sebességnél lerepülnek a kerékpárok: veszélyhelyzetben okozhat bajt a gyorshajtás, mert a tetőre rakható kerékpártartók rögzítési pontjai túlterheltté válnak, így határhelyzetben előbb törnek-szakadnak. Ugyanez a helyzet a túlterhelés esetén – 5-6 kerékpár a tetőn. A kereszttartó rúd rögzítése ugyanúgy felmondhatja a szolgálatot, mint a kerékpártartó rögzítése, vagy a kerékpár rögzítése.
A tetőtartókat használók figyelmébe ajánlhatók a biztonsági tesztek, amelyek szerint a gyors kikerülőmanőverek (flik-flak), hirtelen irányváltások terhelik legjobban a tető-kerékpártartókat. A váztartó rúd szokott elgörbülni, a kerékpár pedig elfekszik a tetőn, vagy kidől oldalra. Tehát tetőn hordozott kerékpárokkal óvatosabban kell közlekedni, lassabb kanyarsebességeket tartani, mérsékelt sebességgel behajtani a körforgalmakba. És természetesen figyelembe venni, hogy az autó a bringákkal magasabb, tehát nem behajtani megszokásból a teremgarázsba!
A cikk a következő oldalon a hátulra szerelhető tartókkal folytatódik.
