Az elmúlt években fellendült az autómegosztás: egyre többen pattannak be egy carsharing szolgáltató autójába, hogy a város egy másik pontján maguk mögött hagyják azt. Az autómegosztás körébe tartozik a Mol Limo- vagy GreenGo-féle szolgáltatás és az olyan is, mint az amerikai Turo, amikor az emberek egymásnak adják bérbe az autójukat. De vajon melyik éri meg jobban?
Minek álljon az autó otthon feleslegesen?
Magyarországon elsőként a céges, egyirányú modell terjedt el. Vannak a szolgáltatók (GreenGo, Mol, Share Now), amelyek saját autóparkkal rendelkeznek, felhasználóik pedig egy okostelefonos alkalmazás segítségével egy meghatározott területen belül bárhol felvehetik és letehetik az éppen szabad autókat. Ez gyakorlatilag egy rövid távú autóbérlés. Annyiban közösségi, hogy egy-egy kocsit többen is használnak. Az üzlet viszont egyoldalú: minden egyes ember egyetlen szolgáltatónak fizet a bérlésért.
A peer-to-peer vagy P2P autómegosztás modelljében a keresleti oldal mellett a kínálatin is a közösség található. Alapja az az állítás, hogy az autó az egyik legdrágább, ennek ellenére az egyik legkevésbé kihasznált eszköz, ami egy átlagember tulajdonában lehet. Vagyis a szolgáltatók (mint a Turo vagy a szintén amerikai Getaround) itt csak platformok, amelyek közvetítenek a saját tulajdonú autójukat bérbe adó felhasználók és a potenciális bérlők között.
Az elképzelés tipikus win-win-winnek hangzik. Aki úgy érzi, hogy nem használja ki teljesen az autóját, az a bérbeadásával kereshet egy kis zsebpénzt. Akinek nem érné meg fenntartani egy saját kocsit, de évente egyszer-kétszer levezetne a horvát tengerpartra a családdal, az tudja, hol keressen kölcsönautót. A szolgáltató pedig megtart néhány százalékot a tranzakciókból, a közbenjárásért cserébe.
Saját kocsi: egy vagyon, miközben a garázsban áll
A Boston Consulting Group (BCG) elemzése négy csoportra szedte az autókat, és arra volt kíváncsi, hogy az egyes kategóriákban hol van az a kihasználtsági határ, amely alatt már nem éri meg saját kocsit tulajdonolni – összevetve az éves szinten megtett kilométerszámot és az autók éves fenntartási költségét. A BCG európai adatokkal dolgozott, és az jött ki, hogy
• a kis méretű autóknál 7500 km a határ (a tulajdonosok 83 százaléka ennél többet használja);
• a kompakt autóknál ugyanez 12 500 km (kihasználtság: 54%);
• a közepes méretű autóknál 16 000 km (37%);
• a nagy autóknál pedig 24 500 km (15%).
Az autómegosztás mindenütt nyerő
Bár a 2020-as évben a koronavírus-járvány miatt várhatóan minden területen borulnak a statisztikák, az elmúlt évek adatai alapján egyértelműen látszik az autómegosztás fellendülése. A közösségi közlekedéssel foglalkozó Movmi összegzése szerint 2018 és 2019 között 47 százalékkal nőtt az autómegosztást kínáló városok száma globálisan; a legnagyobb egyirányú (tehát bárhol felvehető és parkolható autókat kínáló, Mol Limo-szerű) szolgáltató, a car2go és a DriveNow egyesülésével létrejött Share Now 21 százalékkal, 3,6 millióra növelte felhasználói számát; míg a P2P platformok flottái 80 százalékkal gyarapodtak, felhasználóik száma pedig megduplázódott egy év alatt.
