A félelem jó, de csak bizonyos dózisban
A közösségi médiában feltűnő koronavírus „szakértők”, akik a COVID-19 álhírek terjesztői, a felelősek azért, ahogyan a társadalom reagál bizonyos dolgokra. Az emberek jellemzően mindig a fősodrot követik. Ezért ha arról értesülnek mondjuk a közösségi médiában, hogy sokan pánikvásárlásba kezdtek, nagyobb az esély, hogy ők maguk is elkezdik megrohamozni a boltokat. A félelem és szorongás által kiváltott magatartásformák – például a WC-papír és kézfertőtlenítők pánikszerű felvásárlása – normalizálódnak és tovább terjednek, mivel élteti őket a közösségi média.
A szakértők szerint egyébként egy egészséges mértékű félelemre még szüksége is van a társadalomnak. Főleg igaz ez egy ilyen gyorsan változó válság idején. Khudejah Ali, a hamis hírek kutatója megállapította, hogy az állami üzenetekben egy óvatos félelemkeltés akár ösztönzően is hathat. Sőt, akár még fokozhatja is a társadalom elkötelezettségét az ügy iránt. Ha az ilyen üzeneteket olyan hasznos információkkal kombinálják, amelyek segítenek az embereknek megvédeni magukat vagy diagnosztizálni a tüneteket, akkor „erőteljes és cselekvőképes egészségügyi kommunikációs üzeneteket lehet létrehozni, melyeket széles körben osztanak meg a felhasználók.”
Forrás: Médiapiac
