A targa tető története
Ha egy autókedvelő társaságban felmerül a targa tető témája, tízből heten valamelyik német gyártónak tulajdonítják a kiemelhető tetőszegmensek koncepcióját. Pedig a németeket számos márka megelőzte, a Fiattól kezdve a Triumphon át a Toyotáig. A japán gyár első sportautója, az 580 kilós, 45 lóerős Sports 800 eltávolítható alumínium tetőpanellel kárpótolta azokat, akik hiányolták a kupé előfutárán, a Publica Sports formatanulmányon (1962) bemutatott, eltolható ajtó- és tetőszerkezetet.
A könnyű tetőlemezt használaton kívül a körülményekhez képest tágas csomagtartóban lehetett elhelyezni. A Sports 800 nyugdíjazása után pontosan húsz évvel egy másik könnyű Toyota sportkocsi, az MR2 is leszerelhető (üveg)panelekkel borította az utasteret – ez a megoldás azonban hivatalos T-Top volt, azaz az autó hossztengelyében merevítő idom osztotta ketté a tetőt.
Nem úgy az 1986-os Toyota Supra A70 esetében, amelynek eltávolítható keményteteje a valódi kabriók frisslevegő-élményét biztosította, azok rossz borulási biztonsága nélkül. A koncepció annyira népszerűnek bizonyult, hogy az A80-as modell (1993-2002) sem kapott kabrió kivitelt, ellenben a kezdetektől elérhető volt a targa (avagy a Toyota-terminológiában Sport Top) kivitel.
GR Supra Sport
Nem meglepő tehát, hogy a Toyota GR Supra A90 bevezetésekor a targa tető hiánya miatt bánkódtak leginkább a potenciális vásárlók. A Toyota nem váratta sokáig a rajongókat: a modell bevezetése után másfél évvel bemutatta a GR Supra Sport Top prototípust. A munkát arra a Marty Schwerterre bízták, aki 25 éve vezeti a Toyota Racing és a márka PR-marketing stábja részére különleges kiviteleket megvalósító Toyota Motorsports Tech Center részleget.
Az átalakítás során rögtön nem várt akadályokba ütköztek: egyetlen vágóeszköz sem boldogult a GR Supra különösen nagy szakítószilárdságú acél tetőszerkezetével. Az elszánt akarat azonban győzedelmeskedett a mérnöki bravúron. Néhány próbálkozás után megszabadították tetejétől az autót. A csapat egyik fele ezt követően a megmaradt tetőkeret, valamint a padlólemez merevítésével foglalta le magát, míg a többiek 3D nyomtatóval létrehozták az eredeti tető kontúrjait pontosan követő, két részből álló tetőt. Pontos vizsgálatok híján egyelőre nem tudni, hogy az így átalakított autó megfelel-e a szigorú utasbiztonsági ellenőrzéseken. Vagy ami egy jövőbeli klasszikus sportautó esetében ugyanilyen fontos: megőrizné-e a zárt kupéverzió pontos vezethetőségét.
Egy dolog biztos: a Toyota GR Supra Sport Top valójában nem egy, hanem két autó előtt tiszteleg. Alapját ugyanis nem egy átlagos A90-es, hanem a 2019-ben bemutatott GR Supra Heritage Edition adta. Ennek megfelelően hatalmas diffúzorral és hátsó „kosárfül” légterelő szárnnyal tiszteleg az A80-as előtt. Oldalfalának kialakítása pedig ugyanennek a típusnak az „Abflug” tuningverzióit idézi.
Radikális optika vagy sem, a Supra Sports Top alighanem a világ egyik leggyorsabban fogyó sportautója lesz, amint a Toyota elfogadja a tényt: a Supra tökéletessé tételét csak halogathatja, de meg nem tagadhatja a márka híveitől.
