Audi, BMW, Mercedes – a Magyarországon is népszerű prémiumkategóriás német autók múltját bizony próbára tették a világháborúk. Szerencsére mindhárman túlélték a válságos éveket és olyan modellekkel örvendeztették meg az autóipart, melyek nélkül ma sokkal szegényebb lenne az autós világ. Megnéztük, mit tudhat maga mögött a három német óriás.
Audi: Négy karika, négy gyártó
Az Audi márkanév nem mást takar, mint az Audi-Horch-DKW-Wandered autógyárak egyesülésével létrejött Auto Uniont. Az egész történet August Horch-hal kezdődött, aki eleinte kétütemű motorokat, majd négyütemű járműveket gyártott. Ezek a német autók rendkívül sikeresek lettek, még a túraversenyeken is elhozták a díjakat a Mercedesek elől.
Audi, annyit jelent, mint hallani
Végül Horch belső konfliktusok után távozott saját cégétől, a márkanév azonban a korábbi vállalatánál maradt, ezért új név után kellett nézni. A választás az Audira esett, ami a hallani latin fordítása és nem mellesleg a neve jelentéséhez is van némi köze: Horch = figyel-fülel. Az első Audi 1910-ben gurult ki a gyárból.
Horch új cégével is az autósportra összpontosított és a sikerek hamar megjöttek. Az első világháború után a kormány balra, a sebességváltó középre került a kocsijaiban, majd megkezdte a hat- és nyolchengeres motorral szerelt német autók gyártását. Az 1920-as évek végére a Horch által alapított új Audi mégis veszteségessé vált. A céget a DKW gőzhajtású kocsi gyár tulajdonosa vásárolta fel, ahogy később az eredeti Horch gyárat, majd a Wanderedet is. Így jöhetett létre az Auto Union 1932-ben.
Auto Union néven is készültek német autók
A négy gyártónak olyan meghatározó autókat köszönhet a történelem, mint a 14/50 PS Typ K, a Typ R Imperator vagy a DKW Front, mely egyértelműen a kor népautója volt. Az 1932-es egyesülést követően már Auto Union márkanév alatt is készültek autók, eleinte csak a versenypályákra.
A második világháború után a konszern kettészakadt. Végül kisebb-nagyobb próbálkozásokat követően az ingolsdtadi gyár a Volkswagen konszern kezébe került és végül legurulhatott a gyártósorról az első újkori Audi. Az összkerékmeghajtású autók sorozatgyártásának megkezdését is a német márkának köszönhetjük, ezek voltak a legendás Audi Quattrok.
A márka négy köremblémája is a négy gyártó egyesítésére utal, bár sokan próbálnak mindenféle háttérjelentést adni a karikáknak. Pedig valószínűleg – a BMW mellett – az Audié az egyik legegyszerűbb és legkevésbé túlgondolt logó.
BMW: Repülők után autók
Eleinte sokkal inkább a repülőgépmotorok területén vált meghatározóvá az egyik legnémetebbnek tartott autómárka. Mindezt Max Friz fiatal mérnökének köszönhette a gyár, aki 1917-ben olyan motort fejlesztett, amivel sikerült csökkenteni a repülőgépek magasban jelentkező teljesítmény-visszaesését. A porosz katonai vezetés rögtön meg is rendelt kétezer darabot belőle, két évvel később pedig világrekord született: egy BMW Illával elérték a 9760 méteres magasságot.
Az első világháborút a BMW megsínylette, több átalakulás is érintette a gyárat. 1923-ban a nehézségek ellenére kifejlesztették első motorkerékpárjukat, majd folytatták a repülőgép motorok gyártását. Autógyártóvá 1928-ban vált a BMW, amikor átvette az Eisenach Járműgyár Rt.-t, amely a Dixi kisautókat ontotta magából. Első szériaautóját 1929-ben kezdte el gyártani, ez volt a 3/15 PS, másnéven a DA2. Az első igazi BMW viszont az AM1 volt, ezzel sikerült a Dixi árnyékából kilépnie a márkának. Sportos autógyártó hírnevét pedig az 1936-ban bemutatott 328-as roadsterjével alapozta meg.
A repülőgépek sokáig fókuszban maradtak
A második világháború szintén nem az autógyártási ágnak kedvezett, a gyárak inkább a repülőgépekre fókuszáltak. A háború után ismét viszontagságos idők következtek, hatalmi harcokkal, névváltásokkal, szakemberek elvesztésével, sőt még a müncheni központi gyáruk is megsemmisült. Végül sikerült megőrizniük függetlenségüket, de a piaci helyzet nem volt rózsás, nagyon hiányzott a kínálatból egy középosztálybeli modell. Így született meg a 60-as évek BMW 1500-asa, majd az 1800-as és 2000-es modell, mellyel sikerült felülkerekedni a válságon. Ezek a német autók a túraautó-versenyeken is remekül szerepeltek.
Most júliusban pedig azért került a figyelem középpontjába a BMW, mert éppen 35 éve gurult le a gyártósorról az első BMW M5. Az évforduló tiszteletére pedig idén júliusban érkezett meg az utakra a BMW M5 Edition 35 Years, melyet a típus történetének legerősebb, 625 lóerő teljesítményű motorja hajt.
A 90-es évek elején a BMW igyekezett nagyot húzni és felvásárolta a Rover csoportot. Az üzlettől vár sikerek azonban elmaradtak és végül csak a Mini jogait tartották meg. A 90-es évek végén ennél jobb üzletet kötött a német márka, mikor megvette a Rolls-Royce jogait. A közös munka kezdetén a Phantom luxuslimuzint adták az autós történelemnek.
A BMW márkanév a Bayerische Motoren Werke, azaz magyarul a Bajor Motorgyár szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó. A logóban szereplő kék-fehér szín Bajorország zászlójára utal. Sokan ma is azt gondolják, hogy az embléma közepén a repülőgép rotor köszön vissza, ez azonban nem bizonyított.
Mercedes: Előbb volt a név, mint az autómárka
Karl Benz 1885-ben Mannheimben különös dolgot vitt véghez: sikeres menetpróbát hajtott végre 1 lóerős, négyütemű motorral hajtott, háromkerekű járművével, amit aztán három évre a kocsiszínbe száműzött. Megelégelte ezt felesége, Bertha Benz, aki a kocsit elkötötte és fiaival nem kevesebb, mint 180 km-es útra indult vele az édesanyjához Pforzheimbe. Mivel a távot sikeresen teljesítette, mindenki felfigyelt rájuk. A Motorwagen végül 1886-ban megkapta a birodalmi szabadalmat. Következő, Viktoria nevű négykerekűjével pedig Karl Benz megalapította a Benz&Cie céget.
Mindezekkel párhuzamosan azonban Connstadttban Gottleib Daimler is sikeres próbautat tudhatott maga mögött farmotoros hintójával és megalapította a Daimler Motoren Gesellschaft-ot. A cég eladásaival az 1900-as évek elejére már meg is előzte a Benz&Cie-t.
Hogy jön ide a Mercedes?
Az Osztrák- Magyar Monarchia nizzai konzulja megrögzött autórajongó volt. Miután a Daimler egyik versenye elég balul sült el, a konzul sietett a márka megmentésére. Harminchat darab egyedi versenyautót rendelt meg a Daimlertől, de kikötötte, hogy azokat majd lánya után kell elneveznie a márkának. Miután a konzul hozzájutott a 35 darab PS Daimler autójához, számos versenyen indult velük és sikert sikerre halmozott. Ezekre a versenyekre a kor szokásihoz hűen álnéven, lánya nevén nevezett be, akit Mercedesnek hívtak. 1902-től a Daimlereket már Mercedes-Simplex márkajelzéssel hozták forgalomba.
1926-ban a két, addig rivális cég – Daimler és Benz – egyesült, és ezzel létrejött a Mercedes Benz. Bár a világháborúkat ez a márka is megérezte, azóta is ontja magából a lenyűgöző, különlegesebbnél különlegesebb modelleket. Felsorolni is hosszas lenne, milyen remekművekkel árasztotta el a Mercedes a piacot az elmúlt közel 100 évben.
Nekünk is szerencsénk volt kipróbálni két szuper modellt, a Mercedes-Benz CLS 450-et, valamint a B osztályt. Mindkettő valóban lenyűgöző autó.
Három ág – három őselem
A logóban található háromágú csillag a három őselemre utal. Miért lett ez egy autómárka szimbóluma? Mert a vállalat földi, vízi és légi közlekedésre szánt motorok gyártásával foglalkozik. Sokak szerint a kör alakot a Benz hozta a babérkoszorú szimbólumával, a három ágat pedig a Daimlernek köszönhetjük. A logó 1911 óta a Mercedesek védjegye.