Így lett a neve Toyota Chinook
Hogy a két vállalat mennyire komolyan vette a projektet, jól jelzi, hogy az 1973-ban létrejött együttműködés nagyobb volt a Toyota bármely korábbi exportpiaci megállapodásánál. Öt évre és tízezer autóra szóló, több millió dolláros szerződést kötöttek. A megfizethető lakóautót a Toyota kereskedői hálózatában tervezték forgalmazni, a bevezetés lépcsőit pontosan kidolgozták. Már 1974-ben piacra került a nyújtott tengelytávú Hilux padlójára épülő, 2.0 literes, 106 lóerős motorral szerelt, hátsókerék-hajtású Toyota Round Tripper (kb. körutazó). Mivel a Chinook és a Toyota egyaránt megszállottan ragaszkodott a tökéletességhez, a korai modell kis számú gyermekbetegségét már a következő modellévre orvosolták. Ezek közé tartozott a feleslegesnek bizonyuló fantázianév elhagyása is. A vásárlók csak Toyota Chinook néven néven emlegették és keresték a személyautós vezethetőséget és üzemanyag-fogyasztást kínáló járművet.
Kiszálltak a lakóautó-bizniszből
A következő években egyre erősebbek lettek a motorok, és maga az autó is. A Toyota a Chinook tanácsai alapján átalakított alvázakat gyártott, folyamatosan tökéletesítve a koncepciót. A modell azonban mindvégig megőrizte két legfontosabb jellemzőjét: az egyszerű vezethetőséget és a takarékosságot, amely egyben a Kaliforniában már ekkor fontos, csekély károsanyag-kibocsátás záloga is volt. A Toyota Chinook (a rajongóknak csak Toynook, illetve Chiyota) rövid időn belül Észak-Amerika három legnépszerűbb lakóautójának egyikévé vált, amikor pedig az ötéves együttműködés véget ért, tömegével jelentkeztek a Chinooknál a versenytársak, hogy a Toyota helyébe lépjenek, és megszerezzék az aranytojást tojó tyúkot.
A Toyota azonban nem véletlenül szállt ki a lakóautó-bizniszből. A felhasználók gyakran felelőtlenül túlterhelték az autókat, ami még a legendásan strapabíró Hilux esetében is anyagfáradáshoz vezetett, ehhez pedig nem kívánt asszisztálni a biztonságot már akkoriban is mindenek elé helyező autógyártó. Ráadásul a Hiluxnak Észak-Amerikában meg voltak számlálva a napjai: nagyobb üzleti (és presztízs-) lehetőséget látott a vállalat a közép- és felső kategóriás pickupokban. A rövid gyártási ciklus és a korlátozott darabszám mára igazi titkos kinccsé tette a Toyota Chinookot: kevesen ismerik, ám bennfentes körökben komoly értéket képvisel egy jó állapotban megőrzött autó. Főleg, ha a ritkább felépítmény-variációk (például az oldalsó ajtós Newport) közül kerül ki egy-egy eladó modell.
A Toyota Chinook mégsem volt a legkeresettebb oldtimerek között
Egészen 2020-ig, a karantén, a mindennapos maszkhasználat, és a kötelező távolságtartás évéig, amikor világszerte felértékelődött minden olyan lehetőség, amellyel tartósan elvonulhatunk a többiek elől. Hogy egy ilyen szituációban milyen értékes tud lenni egy patinás, stílusos lakóautó, arról az a tulajdonos tudna mesélni, aki idén nyáron az interneten áruba bocsátotta Toyotáját. Hatalmas licitháború indult az összkerékhajtású (az eredeti Chinookok mind hátsókerék-hajtásúak voltak), módosított futóművű, Toyota Supra kagylóülésekkel felszerelt lakóautó iránt.
A mélybarna fényezésű jármű az ezredforduló táján a Chinook központi műhelyében teljes körű felújításon esett át. Nem sokkal később a vállalat bezárta kapuit, így a restaurálás megismételhetetlen és még értékesebb adalék a modell történetében. A Toyota Chinook ezen példánya végül 49 ezer dollárért talált gazdára. Iszonyatosan sok pénz ez egy több mint negyvenéves kisteherautóért. Ám a modellnek minden esélye megvan arra, hogy ugyanúgy feltámadjon hamvaiból, mint néhány éve a Supra tette. Ha így lesz, néhány év múlva talán kifejezetten jutányosnak tekintjük majd ezt az árat az autóipar e furcsa, de szerethető teremtményéért.
Fotók: Toyota, bringatrailer.com
