Magyarországon a szabálysértések számában a közlekedési eljárások abszolút listavezetők. De azt vajon tudtad, hogy a második leggyakrabban elkövetett bűncselekmény is a közlekedéshez kapcsolódik? Ez pedig nem más, mint az ittas vezetés. A közlekedési bűncselekmények és szabálysértések jelentős száma miatt most csak a legismertebb és leggyakoribb bűncselekmények határait mutatjuk be. Tipp: Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset esetén mit követelhetünk?
Listavezető az ittas vezetés!
Hazánkban a leggyakrabban elkövetett bűncselekmény az ittas járművezetés. E bűncselekmény elkövetése miatt az vonható felelősségre, aki például közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton (pl. benzinkúton, áruház parkolójában) gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Sőt, akkor is megvalósítja a bűncselekményt a járművezető, ha a forgalomban úgy vezet személygépkocsit, hogy az igazoltatás pillanatában, a szonda megfújásakor a jelzett érték még nem éri el a 0,25 gramm/liter levegőalkohol-koncentrációt, de az ismételt mérésnél már meghaladja a törvényi határértéket. A bűncselekmény lényege ugyanis, hogy a szankcionált alkoholmennyiségnek a vezetés pillanatában már a szervezetben kell lennie. Amennyiben azonban a járművezető szervezetében legfeljebb 0,25 gramm/liter levegőalkohol-koncentrációnak megfelelő alkohol van, akkor vele szemben szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indul.
A kerékpáros és a csónakot evező bármennyit ihat?
Érdekes kérdést vet fel a kerékpárosok vagy például a csónakból horgászó személyek italozása. A törvény megfogalmazása értelmében ugyanis a vízi, illetve közúti közlekedés esetén, pusztán az ittas állapotban történő vezetés tényével, csak a beépített erőgép által hajtott járművek vezetői valósítanak meg bűncselekményt. Következésképpen azok az ittas kerékpárosok, illetve evezős csónakkal közlekedők, akik nem okoznak sérülést, legfeljebb szabálysértés miatt vonhatók felelősségre. Függetlenül attól, hogy mennyi alkoholt találtak a szervezetükben. Ez is érdekelhet: Bruce Springsteen ittasan vezetett, letiltották a Jeep-reklámot, amiben szerepel
A közlekedési szabálysértések és bűncselekmények közti különbségek bemutatását a következő oldalon folytatjuk.
Gyerek kezébe kormány nem való!
A Btk. önálló bűncselekményként bünteti, ha a járművezető a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezet járművet. Ezt a közhiedelemmel ellentétben azonban nem csak a kábítószer hatása alatt álló személy követheti el. Ugyanúgy büntetendő, ha valaki kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagtól befolyásolt állapotban vezet.
A társadalomra azonban nem csak az veszélyes, ha a közlekedésben részt vevő személyek ittas vagy bódult állapotban vezetnek, hanem az is, ha valaki az ilyen állapotban lévő személynek engedi át a vezetést. Büntetendővé nyilvánították továbbá, ha valaki egyéb okokból alkalmatlan személynek, például gyermeknek engedi át a jármű vezetését. A jártasság, tapasztalatlanság mellett azonban további alkalmatlanságra okot adó körülmény lehet a kóros elmeállapot, a rokkantság, meghatározott betegség vagy akár a vezetési képességre hatást gyakorló lelkiállapot is. Témába vág: Börtönbüntetés is járhat a szülőnek, ha hagyja, hogy a gyereke vezessen
Minek minősül a büntetőfékezés?
Gyakran szembesülünk olyan esetekkel, mikor a járművezető a közlekedési szabályok megszegésével mást szándékosan veszélyeztet. Ha ez a veszély közvetlen, azaz meghatározott személyre és helyre nézve konkretizálható, akkor az elkövetővel szemben közúti veszélyeztetés miatt büntetőeljárást kell indítani. Tipikus esetei ennek mikor az úttest közepén haladó kerékpárost szándékosan megijesztve, az őt előző autó vezetője felé rántja a kormányt. Ugyancsak bűncselekményt valósít meg a közvetlen veszélyt előidéző büntetőfékezések elkövetője. Közvetlen veszély hiányában a járművezető szabálysértést valósít meg. Ezt se hagyd ki: Berki Krisztián szerint a Bentley kialakítása is felelős a büntetőfékezésért
8 napon túl vagy 8 napon belül gyógyuló sérülések közötti büntetési különbség szemléletes példája, ha az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát figyelmen kívül hagyva a vezető nem áll meg, és a tőle elvárható körültekintést elmulasztva, féktávolságon belül kikanyarodik a főúton közlekedő, elsőbbségre jogosult motoros elé. Ilyen esetben az eredménytől függ, milyen eljárás indul a vétkes féllel szemben. Amennyiben a baleset következtében a motoros nem sérül meg, vagy pusztán 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezik, akkor az elsőbbségadásra kötelezettel szemben szabálysértési eljárást indítanak. Ha a sértettnek 8 napon túl gyógyuló sérülése keletkezik, akkor egyértelműen büntetőeljárásnak van helye. Tipp: Behajtani tilos, vagy mégsem? Büntetés lehet a vége, ha rosszul döntesz
A következő oldalon megtudhatod, milyen súlyos következménye lehet a gyorshajtásnak.
Közlekedési szabálysértések és bűncselekmények
Idén május 14-étől bűncselekménynek minősül az eltiltás hatálya alatt történő járművezetés. Az indoklás szerint azért, mert a szabálysértési hatóság vagy büntetőbíróság tiltó rendelkezésének semmibe vétele kiemelten veszélyes a társadalomra. Szintén május 14-étől az, aki a vezetést olyan személy részére engedi át, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértési elzárással is büntethető, tetten érés esetén akár őrizetbe is vehető.
A közlekedési ügyek tetemes száma indokoltan veti fel a kérdést, hogy az érintett cselekmény vajon bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősül. Összességében elmondható, hogy a társadalomra magasabb fokú veszélyt jelentő cselekményeket a törvény bűncselekményként, a csekélyebb fokban veszélyeseket pedig szabálysértésként szankcionálja.
Gyakran egy csekély súlyúnak ítélt szabály megsértése is komoly büntetést vonhat maga után. Ennek egyik legjobb példája a gyorshajtás, amely a közlekedési balesetek jelentős részét okozza. Önmagában a gyorshajtás elkövetése szabálysértést vagy szabályszegést valósít meg, azonban, ha azzal okozati összefüggésben közlekedési baleset következik be, akkor a megengedett sebességet túllépő személy közúti baleset okozása miatt akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
További hasznos cikkek, amik érdekelhetnek:
- Felmondható-e a kötelező felelősségbiztosítás e-mailben?
- 6+1 tény és tévhit a használt autók rejtett hibáit illetően
- Mikor számíthatunk arra, hogy a helyszínen ugrik a jogosítvány?
Forrás: DAS/Gyulay Dániel LL.M., közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász