Jövő héten nyitnak az iskolák, és csak remélni lehet, hogy rendben elkezdődhet a tanév. A tavaszi időszak tapasztalatait azonban érdemes figyelembe venni, ebben van segítségünkre a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, aminek munkatársai közel négyszáz család megkérdezésével felmérést készítettek. Többek között arra keresték a választ, hogy a koronavírus miatti megszorítások és az intézménybezárás milyen változásokat okoztak az általános iskolás gyermekek életében.
A karantén a szülőkre is több terhet rótt
A felmérésből kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért 48%-uknak plusz segítségre volt szüksége. Leginkább a gyerekek tanulásában kellett sokkal aktívabban részt venniük, a szülők 67%-a ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. 43%-nak az jelentette a problémát, hogy a digitális átállás miatt a saját számítógépes ismereteiket azonnal fejleszteniük kellett. Harmadikként pedig azt jelölték meg, hogy a bezártság miatt több alkalommal volt szükség konfliktuskezelésre és nehezebb volt hasznos szabadidős tevékenységet kitalálni a gyerekeknek. Segítséget elsősorban az iskolától kaptak, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából.
A következő oldalon többet megtudhatsz arról, hogy a koronavírus miatti megszorítások milyen hatással voltak az iskolás gyerekekre.
A gyerekek kétharmada alig mozgott a karantén alatt
A megkérdezett családok válaszai alapján a gyerekek:
- 70%-a szülői felügyelet mellett,
- 18%-a egyedül vagy testvérével,
- 12%-a pedig mással (nagyszülővel) töltötte a karantént.
Ami a karantén ideje alatti aktivitást illeti, a gyerekek
- 60%-a többet aludt, mint általában,
- 64%-a jóval kevesebbet mozgott, mint korábban,
- csupán 14% figyelt oda a rendszeres mozgásra.
A mozgás hiánya összefüggött azzal is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő, az online tanulás miatt általában 15-20%-kal több időt töltöttek a gyerekek a számítógépnél vagy a telefonjukkal. Ráadásul nem csak a tanulás növelte meg a képernyőhasználati időt, hanem a szabadidős tevékenységek is. Ezért elmondható, hogy a legtöbben 4-6 órával(!) többet ültek a gép előtt, mint korábban.
A másik problémát a mozgásszegény életmód mellett az jelentette, hogy a gyerekek 40%-a többet evett, mint szokott. 48%-uknál nem változott az elfogyasztott étel mennyisége, 12%-uk pedig kevesebbet evett.
Egészségesebb étrend, de több nassolási lehetőség
A jó hír az, hogy a gyerekek 42%-ának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs került az étrendjükbe, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak. A legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30%-uk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt. Negatívum viszont, hogy több lett a nassolás, és sajnos a gyerekek 44%-a hízott ebben az időszakban.
A családok 60%-ában sikerült az új helyzetnek megfelelő napirendet kialakítani, de 40%-uknál ez nem valósult meg. Valószínűleg ez és a mozgáshiány is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek 41%-a rosszul élte meg a bezártságot, és csak 20%-uk élvezte az otthonlétet.
A felmérést a jelenleg Diósgyőrben működő GYERE® – Gyermekek Egészsége Program – keretében végezte el a szakmai szervezet a projekt kutatócsapatával együttműködve. A program 2018 óta létezik és célja, hogy a helyi közösség összefogásával, annak aktív bevonásával visszaszorítsa a gyermekkori túlsúlyt és elhízást. A kutatáshoz öt diósgyőri általános iskolába járó diákok szüleit kérdezték meg, közülük 387-en töltötték ki önkéntesen és anonim módon a kérdőívet. A gyerekeknél a nemek aránya közel azonos volt, 48% lány, 52% fiú, szinte valamennyien a városban élnek, mindössze 4%-uk lakik Miskolc környéki falvakban vagy tanyán.
Forrás: MDOSZ