Az asztmások fokozottan veszélyeztettek a koronavírus-járvány idején. Sokan nem tudják, pedig a nem megfelelő inhalációs gyógyszerhasználat, az allergének, vírusinfekciók, elhízás és stressz is fokozott kockázatot jelentenek a jelenlegi járványügyi helyzetben. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni a fertőzést. Hiszen az asztmás tünetek nagyrésze megegyezik a COVID-19 tüneteivel: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás.
Az asztma és a koronavírus
Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutakat érinti, akárcsak a koronavírus, ezért ezek a betegek a rizikócsoportba sorolhatók. Főleg igaz ez azokra, akiknél az asztmás tünetek súlyosak, vagy a betegség alulkezelt és nem megfelelően van kezelve.
„Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket” – hangsúlyozta Prof. Dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke az Asztma Világnapja alkalmából megtartott online sajtótájékoztatón.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Leggyakoribb gyermekkori betegség
Hazánkban mintegy 300 ezer asztmás beteget tartanak nyilván, az éves új megbetegedések száma pedig 15 ezer és 20 ezer között mozog. A jelenlegi járványügyi helyzetben különösen fontos az asztmások megfelelő terápiája, ezzel ugyanis csökkenthető az asztmás állapotromlás kialakulásának kockázata. Az asztmás tünetek a járvány miatt az erősödő stressz, a tavaszi időjárásváltozások, és az allergia – magas pollenkoncentráció – miatt is felerősödhetnek.
Az asztma mára világszerte a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség. „A gyermekkori asztma néhány évre inaktívvá válhat, a betegség azonban felnőttkorban kiújulhat, és nem lehet előre tudni, kinél és mikor fognak visszatérni a tünetek” – hívta fel a figyelmet a professzor. Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat a tünetmentes időszak, a beteg ilyenkor azt hiheti, meggyógyult. Az inhalatív kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket azonban ilyenkor is folyamatosan szedni kell.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Az asztmás tünetek kezelése nem elhanyagolható
Az asztmára ajánlott megelőző, gyulladásgátló terápiákat és az inhalációs készülékeket a betegek kb. fele nem használja rendszeresen – pedig ezek hazánkban 90%-os állami támogatással érhetőek el. Az innovatív, úgynevezett biológiai terápiák – amelyek a súlyos állapotú betegek egy része számára javasoltak – pedig 100%-os támogatás alá esnek, így a beteg számára csupán a dobozdíj költségével járnak.
Súlyos asztmában nehezebb elérni a betegség teljes tüneti kontrollját, ezért jelentős az életminőség romlás: rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzés, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzés, sípolás, fulladás, éjszakai köhögés jelentkezhet.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
A #maradjotthon különösen igaz az asztmásokra
Az asztma kialakulása hátterében jelentős szerepet játszik a genetikai hajlam. Az asztmás tüneteket kiváltó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a házi poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (például a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A tüneteket kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt és egyes gyógyszerek hatását.
A jelenlegi járványügyi helyzet miatt a megelőzés érdekében az asztmások még jobban figyeljenek oda, hogy kerüljék a dohányzást, a dohányfüstöt és a házi allergénekkel való fokozott érintkezést, ugyanis ezek ronthatják a tünetek kontrollját. Ugyanakkor mindent figyelembe véve, a jól beállított és kezelt asztmások nem tartoznak a COVID-19 szempontjából fokozott kockázatú betegek közé.
Az asztma súlyosbodásának megelőzése érdekében a betegeknek ajánlott még körültekintőbben betartani a járvány idejére előírt közegészségügyi szabályokat. Tartózkodjanak minél többet otthon, egy inhaláló készüléket csak egy beteg használjon, és ne hagyják abba az előírt gyógyszerek használatát, mert az hirtelen asztmás állapotromlást idézhet elő.