Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél tíz évvel előbb, már 2030-ban megtiltják a benzin- és dízelüzemű új személyautók és furgonok értékesítését. Mindez Boris Johnson és a brit kormány „Zöld ipari forradalom” címmel összeállított, nagyszabású és hosszú távú gazdaságátalakítási csomagtervének egy része. Nagy-Britannia ez alapján világelsőségre törekszik a légkörből káros szennyezőanyagokat kivonó és tároló technológiák kidolgozásában is. A célkitűzés az, hogy e technológiákkal 2030-ra évi tízmillió tonna szén-dioxidtól mentsék meg az atmoszférát.
A cél, hogy a brit gazdaság 2050-re nettó semleges széndioxid-kibocsátóvá váljon
London már 2017 közepén bejelentette, hogy a több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2040-től csak elektromos, illetve hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában. A brit kormány azonban a Downing Street szerdai ismertetése szerint egy évtizeddel korábban, 2030-ban be akarja szüntetni az új benzin- és dízelüzemű személyautók, valamint furgonok értékesítését, 2035-től pedig a hibrid meghajtásúakét is.
A kormány mindezek megvalósítására költségvetési forrásokból 12 milliárd font (4900 milliárd forint) értékű beruházást tervez a következő évtizedben, és a magánszektorból ennek több mint a háromszorosát kívánja bevonni társfinanszírozás formájában.
A Boris Johnson által bejelentett zöld ipari forradalom 10 pontja, a Villanyautósok.hu értesülése szerint:
- Off-shore szélenergia: az Egyesült Királyság összes háztartása számára elegendő szélenergia-termelés, a jelenlegi termelés 2030-ig történő megnégyszerezésével, 40 GW kapacitás kiépítésével, amely akár 60 ezer munkahelyet teremthet.
- Hidrogén: 5 GW alacsony széntartalmú hidrogéngyártási kapacitás elérése 2030-ig az ipar, a közlekedés, az energiatermelés, valamint a háztartások számára. Az évtized végére megvalósítva az első hidrogénnel fűtött települést.
- Nukleáris energia: egy nagy, valamint több fejlett kis méretű nukleáris erőmű telepítése, amely 10 ezer munkahelyet teremt.
- Elektromos járművek: az új benzines és dízel személyautók és kisteherautók kivezetése 2030-ra,az elektromos járművekre való átállás felgyorsítása, az autók vásárlásának és a töltőinfrastruktúra támogatásával.
- Közösségi közlekedés, kerékpározás, gyaloglás: a kerékpározás és a gyaloglás mint vonzó közlekedési mód, a zéró emissziós közösségi közlekedésbe való befektetés.
- Nulla kibocsátású repülés és zöldebb hajózás: a zéró emissziós repülőgépek és hajók megvalósítását célzó kutatási projektek támogatása.
- Otthonok és középületek: az otthonok, iskolák és kórházak zöldebbé, melegebbé, és energia-hatékonyabbá alakítása, 2028 végéig 600.000 hőszivattyú telepítése.
- Szén-dioxid megkötés: világelső technológia kifejlesztése a légkörből a szennyező anyagok megkötésére és tárolására, melynek célja 2030-ra 10 millió tonna szén-dioxid eltávolítása.
- Természet: a természeti környezet védelme és helyreállítása, évenként 30.000 hektár erdő telepítésével.
- Innováció és pénzügy: vezető technológiák kifejlesztése és London globális zöld finanszírozási központtá alakítása.
Sokat változott Nagy-Britannia az elmúlt 30 évben
A program fő elemei közé tartozik az a célkitűzés, hogy 2030-ra minden nagy-britanniai háztartásnak tengeri szélerőművek szolgáltassák az energiát. Ennek érdekében tíz éven belül 40 gigawattra, a jelenlegi szint négyszeresére kell emelni az ilyen erőművek energiatermelését.
A londoni Tudománytörténeti Múzeumban tartott februári rendezvényen kiderült, hogy Nagy-Britannia 1992 óta 42 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását, miközben 73 százalékkal emelkedett a brit hazai össztermék (GDP) értéke. Három évtizede a brit áramtermelés 70 százalékát adták széntüzelésű erőművek. Ennek aránya mára 3 százalékra csökkent – hangsúlyozta a brit kormányfő. A brit kormány szándéka az, hogy 2024-ben már ne működjön szénerőmű Nagy-Britanniában.
Forrás: MTI