Egy, a magyar autós társadalom közlekedési szokásait vizsgáló novemberi, nem reprezentatív Allianz kutatás szerint mindössze a válaszadók közel harmada állítja, hogy soha nem sértett közlekedési szabályt. A felmérésben résztvevők több mint felével pedig történt már közúti baleset. De nem csak a közlekedési szabályokat, az élet más területeire vonatkozó hivatalos előírásokat is előszeretettel szegi meg a magyarok fele. Elképesztő eredmények születtek, mutatjuk! Ezt se hagyd ki: Csak semmi pánik: erre számíts, ha megállít a rendőr
Nem tartjuk be, ha nem érezzük életszerűnek
A kutatásban megkérdezett autóvezetők 64 százaléka azt mondja, azért sérti meg a közlekedés szabályait, mert ezeket nem mindig érzi egyértelműnek vagy életszerűnek. 13 százalékuk véli úgy, hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy büntetéseket, bírságokat szabhassanak ki azokra hivatkozva és valójában nincs is biztonsághoz kötődő funkciójuk. Az Allianz kutatása alapján 8 százalék pedig úgy érzi, hogy ők annyira odafigyelnek vezetés közben, hogy nem kell betartaniuk bizonyos szabályokat.
A felmérésben részt vevők 7 százaléka azt vallja, kellően ismeri a KRESZ-t ahhoz, hogy szabadon eldönthesse, mikor kell betartania, vagy megszegnie az előírásokat vezetés közben. A válaszadó autóvezetők 4 százaléka „lesz, ami lesz” alapon gondolkodik. 3 százalékuk megfelelően tapasztalt és rutinos sofőrnek tartja magát ahhoz, hogy ne kelljen minden előírást figyelembe vennie. Sőt, 1 százalék úgy érzi, hogy autója az átlagosnál biztonságosabb, ezért nem kell betartania a szabályokat.
Az Ipsos 11 európai országban végzett, a volán mögött ülő európaiak viselkedéséről és gondolkozásáról szóló reprezentatív kutatása nagyon hasonló eredményt hozott, mint az Allianz kutatása. Tehát nem magyar sajátosság a közlekedési előírások ilyen mértékű áthágása.
Kattints tovább és kiderül, hogyan viselkedünk egy baleset során, de szó lesz a kárigény lehetőségekről is.
Hajlamosak vagyunk egyedül kezelni a baleseti helyzeteket
A fellmérés válaszadóinak több mint fele karambolozott már önhibáján kívül. Kb. ötödük okozott már balesetet saját bevallása szerint, 7 százalékuk közös hibaként ismerte el az esetet a másik féllel. Érdekes eredmény, hogy a megkérdezett sofőrök 12 százaléka vállalt már baleseti felelősséget úgy, hogy valójában nem érezte, hogy ő lett volna a hibás.
A felmérésben vizsgált esetek közel felében a felek semmilyen külső segítséget nem vettek igénybe közlekedési balesetük orvoslása során. 48 százalékban rendőri segítséggel történt a helyzet tisztázása, 3 százalékban mentő, 13 százalékban mindkét segítségnyújtó szervezet beavatkozása szükséges volt. A válaszadók 2 százaléka pedig még egy ismerősét, családtagját is bevonta a folyamatba. A felmérésben résztvevők kevesebb mint 1 százaléka kért mindössze telefonos jogorvoslatot. Ez is érdekelhet: Láss tisztán vezetés közben, erre figyelj ősszel és télen
A döntő többség nem hagyja ki a biztosítót
A közúti balesetet szenvedők 63 százaléka hivatalos úton jelenti az esetet. A kutatás alapján szerencsére egyre ritkábban, az eseteknek mindössze 37 százalékában merül fel, hogy saját zsebből akarunk fizetni a károkért, megúszva ezzel a megnövekedett biztosítási díjat. „Ha nincs adatlap, és nem tudunk más autóstól kérni, akkor sem kell kétségbe esni, a lényeg, hogy akár egy fehér lapon rögzítsük a történéseket, fotózzuk le az autók sérüléseit, egymás iratait és egy későbbi időpontban rögzítsük mindezt egy baleseti bejelentő formájában” – mondja dr. Bezzegh Edina, az Allianz külső jogi szakértője. Az esetek többségében ma már telefonon, vagy online történik a bejelentés. Egyelőre még elenyésző mennyiségben használunk erre alkalmazásokat. Tipp: 45 éve kötelező a biztonsági öv, mégsem egyértelmű a használata
Kattints tovább és mutatjuk, milyen kárigény lehetőségeid vannak egy baleset esetén és az is kiderül, ezzel mennyire vannak tisztában a magyar sofőrök.
Van még mit tanulnunk kárigény lehetőségek terén
Járműsérüléssel járó közlekedési balesetek kapcsán számos kárigénnyel élhetünk. Ezek az igények ismertségük szerint rangsorolva a következők lehetnek:
- Álló (parkoló) autóban történt kár esetén feljelentést tehetünk ismeretlen tettes ellen. 57 százalékunk tudja ezt.
- Ugyanennyien tisztában vagyunk vele, hogy kátyúba hajtás esetén a közútkezelővel szemben kártérítési igényt támaszthatunk, amennyiben az úthiba nem volt megfelelően jelezve, és a KRESZ szabályainak megfelelően haladtunk.
- 50 százalékunk előtt ismert, hogy kártérítést igényelhetünk a jármű értékcsökkenése miatt, egy nem több mint 4-5 éves, a baleset előtt sérülésmentes autó esetén.
- Személyi sérüléssel járó baleset esetén a táppénz és a munkabér közötti különbözet érvényesíthető. Ezt 48 százalékunk tudja.
- 47 százalékunk tisztában van vele, hogy vad, vagy kóbor állat gázolása esetén bizonyos esetekben a vadásztársasággal vagy a háziállat tulajdonosával szemben érvényesíthetünk kárigényt.
- 46 százalékunk előtt ismert, hogy társasházról az autónkra hullott törmelék esetén a társasházzal szemben lehet kárigényünk.
- Szinten 46 százalékunk tudatában van, hogy kérhetjük a károkozó biztosítóját a bérgépkocsi költségének megtérítésére.
- Kérhetjük a baleset során az egyéb ingóságokban esett károk megtérítését, például: összetört óra, telefon, tönkrement motoros ruha miatt. 42 százalékunk tudja ezt.
- A legkevesebben azzal vagyunk tisztában (32 százalék), hogy egy családtagunk közlekedési balesetben történő elhalálozásakor a közeli családtagok egyidejűleg igényelhetnek sérelemdíjat az okozó fél biztosítójától.
Vannak viszont szkeptikusok is, akik szerint a legtöbb esetben többe kerül a jogi folyamat, mint a megítélt kártérítés, ezért nem érdemes belebonyolódni. A tájékozódást minden esetben javasolják a szakértők. Az adott helyzetben elérhető lehetőségek megismerése után is mérlegelhetjük, hogy melyek azok, amikkel élni is szeretnénk.
Az Allianz Hungária Zrt. így vezetünk mi! online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2021. november 24. és 28. között zajlott.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek: