Precíziós növénytermesztés a plázákban, műhúsok, nyugat-afrikai szuperfoodok, okostelefon-applikációkkal személyre szabott étrend és tintahaltinta-mánia. Ez mind nem a jövő, hanem a jelen. Íme, a 10 legfontosabb élelmiszertrend amelyek alapjaiban formálják át a fogyasztók viselkedését. Az összeállítás a Business Insider, a Forbes, a BBC és a Mintel elemzései alapján készült.
1. Újragondolt gyermekétkeztetés
A Millenials generáció tagjai, azaz az 1980 és 1995 között születettek teljesen más felfogásban táplálják gyerekeiket, mint felmenőik tették. A technológiai robbanás és a digitális forradalom korának neveltjei rendkívül nyitottan és egészségtudatosan állnak a szocializáció kérdéséhez az étkezés terén is. Nemcsak a gyors, személyre szabott táplálkozás hívei, de megismertetik csemetéikkel az egzotikus ízeket, a leginnovatívabb táplálékokat a biocsirkétől a tengeri étkek új generációin át az alternatív lisztfélékig. Az általunk generált kereslet és étkezési trendek – megspékelve gyermekeik hasonló érdeklődésével – egyre jelentősebb szeletet hasítanak ki a globális étkezési tortából 2020-ban is.
2. Cserebere: jönnek az új alapanyagok
A borneói elefántok, orangutánok, szumátrai tigrisek élőhelyét veszélyeztető pálmaolaj kiváltására számos, ma még extrémnek tűnő termék tűnt fel az élelmiszerpiacon a csicseriborsóból, makadámiaolajból vagy éppen görögdinnyéből készült, kenhető készítményekig. Eközben a lisztek piacán a mandula, a kókusz, sőt a szárított banán is megmérkőzik a hagyományos gabonákkal – az új étkezési trend szerint, aki egészségesen akar enni, annak ilyeneket érdemes használnia. A topallergén szóját a kendermag, az avokádó és a mungbab hívja ki versenyre a következő hónapokban, években. Az édesítőszer-paletta, valamint a méz pedig a jelek – és a trendek – szerint kénytelen megmérkőzni az édesburgonyából, gránátalmából, kókuszdióból nyert alapanyagokkal.
Egy még merészebb cserebere alapján képezheti a hagyományos vaj és a rovarzsír. Tudósok szerint ökológiai, illetve egészségügyi szempontból mindenképpen indokolt lenne, ha utóbbi leváltaná az előbbit. A kérdés már csak az, ízlésünk engedi-e, hogy légyből készült zsírt együnk?
A cikk a következő oldalon folytatódik.
3. Étkezési trend: Ázsia nem megy ki a divatból
A szakemberek szerint világszerte egyre nagyobb teret hódítanak az ázsiai ételek. 2020-ban tovább nő a pho, az udon és a koreai konyhaművészet egyik legismertebb étele, a kimchi népszerűsége. Az erjesztéssel készülő, főképpen kínai kelből, retekből, zöldhagymából, gyömbérből és uborkából álló ételnek több száz verziója van a levesektől a sültrizs-körettel tálalt egytálételekig. Adam Smith, az angliai Michelin-csillagos Coworth Park étterem séfje úgy véli, folytatódni fog a japán főzési technikák és a szigetországban elterjedt alapanyagok hódító útja is.
4. Vissza a gyökerekhez – és magokhoz
Az ázsiai konyhakultúra mellett nagy hangsúlyt kap idén a 16 országból álló nyugat-afrikai régió gasztroöröksége is. Nemcsak a főzéshez szükséges alapanyagok bolti kínálatában bukkannak fel egyre többször a Száhel-övezetből származó magok és növények, hanem a szenegáli, mali, ghánai, nigériai, gambiai receptek is hódító útjukra indulnak. E régió sikerének is elsősorban a speciális diétákat folytató, környezettudatos fogyasztók szükségletei ágyaztak meg. Ők azok, akik rajonganak például a fonio – Nigériában acha – néven ismert szuperfoodért. A leginkább kusz-kuszhoz hasonló, apró szemű gabona valójában ínségeledel volt, és egészen addig senki nem tulajdonított neki túl nagy jelentőséget, amíg fel nem értékelődtek a gluténmentes, aminosavakban gazdag, alacsony glikémiás indexű gabonák. A fonio ugyanis rendelkezik mindezekkel a tulajdonságokkal, ráadásul rendkívül igénytelen növény, és murvás, extrém száraz területeken is megterem. Bár a teff, magyarul tőtippan az emberiség legrégebben termesztett gabonái közé tartozik, sok egészség- és környezettudatos fogyasztó most fedezi fel magának. A világ legkisebb gabonájának magja csupán mákszem méretű, piaca azonban rohamosan nő – ahogy a kölesé és a szintén Nyugat-Afrikában őshonos tamarindé.
5. A legelterjedtebb étkezési trend: műhúsok
Nem csupán idén, hanem a következő évtizedben is jellemző étkezési trend lesz a valódi húsokkal szemben vagy azok mellett alternatívát kínáló élelmiszerek terjedése. A teljesen növényi alapú, fenntartható gazdálkodásból származó szójából, búzából készült pogácsák, amelyek íze alig-alig különbözik a valódi húsokétól, az Egyesült Államokban már 2019-ben slágertermékké váltak. Nemcsak a gyorséttermekben (például a Burger King üzleteiben) rendelnek egyre többen alternatív húskészítményeket tartalmazó ételt. Az élelmiszerboltokban is egyre több fagyasztott műhús kerül a kosarakba. Mivel egyre többen választják a speciális, húsmentes diétákat, a vega, vegán életmódot és törekszenek ökológiai lábnyomuk csökkentésére, a vendéglátóipari egységek étlapjain is egyre-másra jelennek meg a gomba- vagy éppen sajtalapú húspótlók, és ez a tendencia folytatódni fog.
Egy felmérés szerint a vegán ételek 27%-kal lettek népszerűbbek mindössze egyetlen év (2018-ról 2019-re) leforgása alatt.
6. Hasítanak a tenger gyümölcsei
A nagy nemzetközi élelmiszerláncok fokozatosan bővítik az alga, tengeri hínár és már sós vízi élőlények felhasználásával készített saláták, köretek, snackek, chipsek kínálatát. Egyre gyakrabban találkozunk majd például tintahaltinta-burgerrel, -zsemlével és -tésztával az éttermekben és a boltok polcain. Az enyhén sós, kellemes ízt kölcsönző tinta egyes kutatások szerint csökkenti a vérnyomást és más pozitív élettani hatásokkal is jár. Neves szakácsok lazacpastrami, tengerisügér-sonkák bevezetésével is kísérleteznek étlapjaikon.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
7. Mennek a mocktélok
Szintén a fogyasztók egészségtudatosságának növekedésével függ össze az alacsony alkoholtartalmú és az alkoholmentes koktélok, azaz mocktailok térnyerése. Egyre több országban árulják sikerrel az élelmiszerüzletekben dobozos, palackozott formában vagy bárpultoknál azokat a koktélokat, amelyek a korábbi gyakorlattól eltérően nem magas alkoholtartalmú whiskey-ket, vodkát, gint tartalmaznak, hanem például komlótartalmú pezsgővizet, magas vitamintartalmú gyümölcsleveket vagy más, egészséges összetevőket. A fiatalabb generációk tagjai ugyanis immár az esti szórakozás idején is szem előtt tartják a vitalitás kérdését.
8. Alternatív és innovatív mezőgazdaság
Fogyasztók szélesedő rétege érdeklődik az alternatív mezőgazdasági megoldások iránt, és támogatja vásárlásaival a környezetbarát, innovatív, ugyanakkor az élelmiszer-biztonságot messzemenőkig garantáló technológiákat felvonultató termesztési módszereket. A következő évtized az úszó gazdaságok, a tengeren vagy akár föld alatt folyó alapanyag-termesztés korszaka lehet. Egyre több – például világítástechnikai – cég öl óriási pénzeket precíziós beltéri növénytermesztéssel (indoor farming) kapcsolatos projektekbe. Az új módszerek révén egységnyi alapterületen a korábbi terméseredmények többszöröse érhető el akár 90 százalékkal alacsonyabb vízfelhasználással, kevesebb növényvédő szer alkalmazásával, nem mellesleg pedig éghajlattól függetlenül bármilyen zöldség, gyümölcs, gyógynövény megterem akár iroda- és lakóépületekben is.
9. Individualizált étkezési trend
A digitális forradalom lehetővé tette, hogy bárki a saját igényeire szabott megközelítést dolgozzon ki mentális és fizikai egészségének fenntartására. Ennek egyik alapja az étkezés. Az internet és az okostelefonos applikációk a következő évtizedben megnyitják az utat olyan egészségügyi tesztek végzése és adathalmazok elemzése előtt, amelyek maximálisan személyre szabott étrendek elkészítését segíthetik elő. Az online világban nemcsak a különleges alapanyagok és élelmiszerek beszerzése válik lehetővé pillanatok alatt, hanem egy saját gasztouniverzum kiépítése is.
10. Csomagolásmentes-mánia
A fogyasztók egyre inkább azokat a vállalatokat fogják jutalmazni vásárlásaikkal, amelyek bizonyíthatóan tesznek a környezeti ártalmak visszaszorításáért. Szakemberek szerint e trendnek érzékelhető hatása lesz a jövedelmezőségre a következő évtizedben. Nem véletlenül kísérleteznek világszerte gombaszárból készült, szerves alapanyagú ládák használatával, csomagolás- sőt, műanyagmentes élelmiszerláncok létrehozásával. De az ehető használati tárgyak piaca is feltörekvőben van: létezik már ehető evőeszköz, egy létgitársaság pedig műanyag kávéscsészéit cserélte le ehető változatra. A felvilágosult zöld vásárló immár nem elégszik meg a fenntarthatóságra vonatkozó jelentésekkel és sajtóközleményekkel. Testközelből akarja megtapasztalni, hogy kedvenc boltja valóban csak arra használ a természeti erőforrásokból, amire feltétlenül szükséges.
Forrás: Turizmus Online