Az elmúlt hetekben, hónapokban bizonyára sokan olvastak számtalan népi hiedelmet és tuti tippet azokról a praktikákról, amelyekkel biztosan megelőzhető a koronavírussal való megfertőződés. Azonban ki kell, hogy ábrándítsuk őket, ugyanis ezen hírek túlnyomó része fake news, azaz álhír, amelyek hamis információn alapszanak. A legtöbb esetben az álhírek ártalmatlanok, és „csupán” az elmét fertőzik meg. A koronavírusos álhírek esetében azonban más a helyzet. Egy ilyen súlyos betegség esetén, amilyen a COVID-19, akik elhiszik és alkalmazzák ezeket az egészségügyi tippeket, hamis biztonságérzetbe kerülhetnek. Ez az álbiztonságérzet pedig akár végzetes is lehet a számukra.
A közösségi média a koronavírus-álhírek melegágya
Az álhírterjesztők sokszor UNICEF- vagy WHO-tanácsadóknak adják ki magukat, hogy hitelesebbnek tűnjenek. Egy ilyen, látszólag megbízható forrásból érkező irat például arról szólt, hogy a szervezet megtiltotta a káposzta evést, mondván, hogy a zöldség fogyasztása elősegíti a vírus terjedését. A járvány kezdetén pedig azok a koronavírus-álhírek terjedtek, amelyek az alkoholos fertőtlenítőben való fürdést vagy a test permetezését hirdették a betegség megelőzésére, valamint gyógyítására. Ez végül oda vezetett, hogy Iránban 27-en haltak meg, miután ipari alkohollal próbálták megóvni egészségüket.
Indiában (és vélhetően más országokban) olyan álhírek is fel-felbukkantak, miszerint a fokhagyma-fogyasztás vagy a forró fürdő eredményes lehet a koronavírus kezelésében. Ezek fényében nem meglepő, hogy éppen India volt az első olyan ország, ahol rendkívüli intézkedéssel bevezették a rémhírterjesztésért is kiszabható börtönbüntetést. Azt azonban nem tiltották meg, hogy egy pár a Corona és Covid neveket adja újszülött ikerbabáiknak.
A járvány kezdetén egyébként már mi is írtunk azokról a hekkerekről, akik éppen a koronavírus-pánikot használják ki egy új adathalász trükkel. Az elmúlt hónapokban számos kiberbiztonsággal foglalkozó cég jelentette, hogy feltűnt a színen egy e-mailen keresztül terjedő malware, vagyis rosszindulatú szoftver, amely koronavírus-tájékoztatónak álcázza magát.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Csak a cím a fontos, a forrás nem
A szakértők szerint azonban az álhírellenes módszerek egyáltalán nem biztos, hogy működőképesek vagy hatékonyak. Sőt, sok esetben még ronthatnak is a helyzeten azzal, hogy összezavarják a felhasználókat.
A Facebook a járvány alatt ingyenes reklámfelületet biztosít az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), hogy a hiteles információk minél több felhasználó számára megjelenhessenek. Ezzel egyidőben a közösségi portál minden tőle telhetőt megtesz, hogy a koronavírus-álhírek megjelenésük után minél előbb letiltásra kerüljenek. Ebben algoritmusok és emberi monitorozást is felhasználnak. A Twitter az USA-ban élő felhasználókat automatikusan átirányítja a CDC weboldalára, ha azok a koronavírusról keresnek információkat. A YouTube pedig létrehozott egy információs panelt, amin látható hogy melyik videó származik a kormány által finanszírozott forrásból.
A Harvard elemzése alapján azonban a közösségi médiumok megbízhatatlan tartalmakat érintő figyelemfelhívó intézkedései továbbra sem eredményesek. A kutatók ezt a következtetést 7000 amerikai felhasználó válaszai alapján vonták le. A vizsgálat úgy zajlott, hogy a tesztalanyoknak a Facebook felületéhez hasonló kontextusban mutattak különböző hiteles és hiteltelen forrásokból származó híreket. A teszt végül egyértelműen kimutatta, hogy az emberek döntő többsége egyszerűen nem figyel a szerző kilétére, csak a címre és tartalomra.
Magyarországon is van még hova fejlődni
Magyar vonatkozású példa is akad, a Facebookon nemrég a közösségi platform saját hiteles hírgyűjteményét tette elérhetővé a hazai felhasználók számára:
Egészségügyi szervezetek híreit, a környezetedben lévők egészségének megóvásával kapcsolatos tippeket, illetve saját magad és a számodra fontos emberek számára használható eszközöket tesz elérhetővé a Koronavírus (COVID-19) tájékoztatási központ
– áll a leírásban. Az oldal azonban egyelőre még sok angol nyelvű elemet tartalmaz. Amíg ezeket nem fordítják le, addig nem valószínű, hogy használata széles körben elterjedne. Arról nem is beszélve, hogy sajnos a kattintásvadász cím és a tartalom itthon is felülírja a forrás hitelességét. Ez idő alatt pedig hazánkban is koronavírus-álhírek garmadája található meg a közösségi médiumok felületein.
Forrás: Médiapiac