Használt autó vásárlás során számtalan buktatóra kell felkészülnünk, ez nem egy könnyű műfaj. Korábbi cikkünkben arra tértünk ki, hogyan igyekezzünk a vásárlást megelőzően kiszűrni a problémákat. A folytatásban pedig arra szorítkozunk, hogy mit tegyen a vevő, ha a jármű hibás és gyaníthatóan már az eladás időpontjában is az volt.
A vásárlás utáni teendők, ha kiderült a baj
Az esetek nagy részében a vásárlást követően egy-két hónapon belül előjönnek a rejtett hibák. Sajnos azokkal a hibákkal túl sok mindent nem lehet tenni, amelyek egyértelműen a kopóalkatrészek sajátosságaiból adódnak. A használt autó vásárlás nyilvánvaló kockázatokkal jár, amellyel a vevőnek is számolnia kell. Ugyanakkor azok a hibák, amelyek elhárítása igen költséges, vagy durvább esetben a jármű biztonságos használatához kellenek, már komolynak számítanak és túlmutatnak az ésszerű kockázaton.
Ha a vevő észleli a problémát, akkor lényeges, hogy megbizonyosodjon, hogy azt mi okozza. Ennek kapcsán javasolt a jármű műszaki átvizsgálása. Ha bizonyossá válik, hogy a járműnek rejtett hibája lehet, a vevő elsődleges kötelezettsége, hogy bizonyítható módon a hibát jelezze az eladó részére. Sajnos az is előfordulhat, hogy a kereskedő eltűnik – érdemes tudni, hogy hogy az eladó jogi státusza iránt az interneten könnyen hozzáférhető elektronikus cégjegyzékből informálódhatunk.
A használt autó vásárlás kulcsszava: kellékszavatosság
Fogyasztói szerződések esetében a kellékszavatosság legalább egy évig terheli az eladót. Fogyasztói szerződés esetében a 2 hónapon belül jelzett hiba, határidőn belül jelzettnek minősül, egyben a 6 hónapon belül bekövetkezett hibára is úgy tekint a törvény, hogy vélelmezhetően az már az adásvétel időpontjában is fennállt. Ezért van jelentősége annak, hogy fogyasztói szerződés jött-e létre vagy sem. Sajnos vállalkozások vagy magánszemélyek egymás közti szerződése nem minősül fogyasztói szerződésnek.
A fentiek kapcsán így a kereskedőre hárul az a bizonyítási kötelezettség, hogy vagy azt igazolja, hogy az érintett hibáról ő tájékoztatta a fogyasztót, vagy a hiba a vevő nem rendeltetésszerű használatából eredt. Ha nem fogyasztó szerződésről beszélünk, akkor a hibás teljesítéssel összefüggő bizonyítási kötelezettség a vevőt terheli. Ez sok esetben szakkérdés eldöntésétől is függ.
Mit tehet a vevő hibás teljesítésnél?
Ha a hibás teljesítés fennáll, akkor a vevő – választása szerint kérheti a kijavítást, vagy cserét, és amennyiben ezeket az eladó elutasítja, vagy a hibát nem tudja elhárítani, akkor a vevő áttérhet az arányos árleszállításra. Választhatja azonban azt is, hogy más vállalkozóval megjavíttatja a járművet és annak költségét terheli az eladóra, vagy jelentős hiba esetén elállhat a szerződéstől is.
A legtöbb probléma abból adódik, hogy a vevők jóhiszeműen megpróbálják megbeszélni a problémát az eladóval, aki nem veszi így komolyan őket, és csak halogat vagy ígérget. Ezért fontos az írásbeliség és a bizonyítékok összegyűjtése. Ha a vevő jól és alaposan dokumentálja az igényérvényesítését, sokkal jobb esélyekkel is indul a kereskedővel szemben.
Szerző: dr. Burján Zsuzsanna
A cikk 1. részét ide kattintva olvashatod el.
Forrás: D.A.S. Jogszervíz
