Íme, minden idők legnagyszerűbb közúti versenyautói

Írta:
Drive Me Baby

Audi Quattro (1980-1991): az uralkodó közúti versenyautó

Amikor a rali-világbajnokság szabálykönyve engedélyezte az összkerékhajtású modellek rajthoz állítását, az ingolstadti márka elsőként reagált, és bevezette a Quattrót. A modell különböző kiviteleiben tíz éven át uralta a WRC világát, miközben más sportágakban is domináns jelenségnek számított. Különösen emlékezetes a rövidebb tengelytávval, kisebb motorral szerelt, 1984-től elérhető Audi Sport Quattro, amely versenykivitelében karbon-kevlár karosszériával és 450 lóerős motorral frusztrálta ellenfeleit. Közúti verziója 306 lóerőre volt képes. Utóbbiból 204 darabot gyártottak, amelyekért fájdalmasan sokat, közel 204 ezer német márkát kértek.

Ferrari 250 GTO (1962-1964): ma felbecsülhetetlen értéke van

Amilyen rövid életű volt, olyan legendásan sikeresnek bizonyult a Ferrari könnyű közúti versenyautó, amely pályafutása alatt gyakorlatilag minden fontos bajnokságot megnyert. 3.0 literes V12-es motorja 300 lóerőt adott le, alumínium karosszériája nem csak szépséges, de különlegesen áramvonalas is volt. A mindössze 33 darabos szériában gyártott Gran Turismo Omologato fennmaradt példányai ma a bolygó legértékesebb autóinak számítanak.

Ford Sierra RS Cosworth (1986-1992): sikerek az egész világon

Az FIA legalább 5000 darabos homologizációs szériát követelt meg az A-csoportos versenyautók gyártóitól, abban bízva, hogy ezzel szelídebbé teheti a kategóriát. A Ford Sierra RS Cosworth azonban minden volt, csak nem visszafogott: Németországtól Japánig, Új-Zélandtól Nagy-Britanniáig számos túraautó-bajnokságban aratott sikereket. A kétliteres, 375 lóerős versenymotor a közúti verzióban 204 lóerőt adott le.

Fiat 131 Abarth Rally (1976): elérte a 240 lóerőt

Kevésből sokat kihozni: ez volt Carlo Abarth specialitása. A Fiat 131 Abarth Rally mindössze 400 példányban elkészült közúti kivitele 140 lóerős DOHC motort, szinkronizálatlan versenyváltót és független hátsó felfüggesztést kapott. A versenyverzió mechanikus befecskendezéssel elérte a 240 lóerőt. Kevesen tudják, hogy 1980-ban Walter Röhrl világbajnoki címet ért el az autóval.

A cikk a következő oldalon folytatódik.

Oldal: 1 2 3 4

Drive Me Baby

Friss

  • Autók

A BMW M5 nyolc órán át driftelt megállás nélkül, és menet közben tankolták meg

Olykor egy autógyártó már nem egyszerűen bizonyítani akarja, hogy jó az autója, hanem úgy dönt:…

2026. 08. 26.
  • Autók

A Porsche visszahozza a kézi váltós 911 Carrerát – az amerikaiak nem kérnek az automata egyeduralmából!

A gyorsulási adatok lehetnek bármilyen lenyűgözőek, úgy tűnik, van valami, amit még a stopperóra sem…

2026. 08. 25.
  • Autók

Amikor a családi autó elszabadul: Renault Espace V10-es Forma–1-es szívvel

Egy családi autó, egy egészen őrült ötlet A Renault Espace alapvetően nem az a fajta…

2026. 08. 25.
  • Autók

A hatos, amivel sokkal könnyebb együtt élni – Audi A6 Avant e-tron teszt

Egy hét az A6 Avant e-tronnal A mostanában nálunk megforduló példányok esetén előfordul, hogy egy…

2026. 08. 24.
  • Autók

Ferrari 812 GTS: az autó, amelynek hátsó ablaka egyetlen célért készült – hogy még hangosabban szóljon a V12

A Ferrari szerint a V12 hangja önmagában is élmény A Ferrari mindig is híres volt…

2026. 08. 24.
  • Autóvilág

600 méterre is ellát a lézerfényszóró – de lehet, hogy már „túl jól” látunk vele?

Aki vezetett már régebbi autót éjszaka, pontosan tudja, milyen érzés, amikor a halogén fényszórókkal az…

2026. 08. 23.