2020 első negyedévében a KSH adatai szerint összesen 2880 személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarországon, amelyben 3830 személy sérült meg. Egy közlekedési baleset önmagában is rendkívül megrázó élmény, vétlen félként azonban még szembe kell néznünk az azt követő, biztosítóval történő kárrendezés nehézségeivel is. Jelen cikkünk célja, hogy bemutassunk, milyen kárigénnyel léphetünk fel ha személyi sérüléssel járó közlekedési baleset részesei voltunk.
A vagyoni károk két nagy csoportja
A jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében a kárigények két nagy csoportját különíthetjük el egymástól. Az első csoport az úgynevezett vagyoni károk. A vagyoni károk közé tartozik a megsérült gépjármű javítási költsége. Illetve ha az gazdaságosan nem javítható, akkor annak káridőponti értékének és roncsértékének különbözete. Elképzelhető, hogy egy balesetben nem csak a gépjármű, hanem az abban elhelyezett vagyontárgyak is megsérülnek. A gépjárműben elhelyezett és megsérült vagyontárgyak javítási költsége, illetve azok használhatatlanná válása esetén a balesetkori értéke szintén követelhető a biztosítótól.
Személyi sérülés esetén ezen túlmenően a vagyoni károk csoportjába tartoznak az orvosi ellátással összefüggésben felmerülő gyógyszerköltségek, a kórházba járással felmerülő úti költségek. Valamint egyéb olyan kiadások, amelyek az egészségügyi állapot javítása érdekében szükségszerűen felmerülnek. Súlyosabb sérülés esetén a károsult, vétlen fél akár hónapokig is fekvőbetegellátásra kényszerülhet, ami együtt jár azzal, hogy keresőképtelensége miatt táppénzre kell mennie. Ebben az esetben kártérítésként érvényesíthető a táppénz és a rendes személyi alapbér közötti különbözet összege. A vagyoni károkkal összefüggésben fontos kiemelni, hogy az elszenvedett kár összegét a károsultnak kell bizonyítani. Az összeg bizonyítása érdekében ezért célszerű minden felmerülő költségről számlát kérni. Táppénz esetén pedig a fizetési jegyzékek, bérlapok szolgálhatnak bizonyítási eszközként.
Mit jelent a sérelemdíj?
A második csoportot a nem vagyoni kártérítés, jogi szakkifejezéssel élve sérelemdíj tartozik. A sérelemdíj iránti követelést az alapozza meg, hogy a balesettel összefüggésben megsérült személy élethez, testi épséghez és egészséghez való joga is károsodást szenvedett el. A sérelemdíj összegét nem határozzák meg jogszabályaink. Az függ többek között a gyógyulás időtartamától, az esetleges maradandó károsodások mértékétől, az elszenvedett fájdalomtól, esztétikai elváltozásoktól, illetve attól is, hogy a baleset milyen életminőségbeli változásokat okozott a sérülést szenvedett károsultnak. Szintén a sérelemdíj intézménye szolgál arra, hogy a baleset következményeként elszenvedett pszichés károk kompenzálásra kerüljenek. Így a sérelemdíj összegének meghatározása során annak is jelentősége van, hogyha a baleset kihatással volt a sérült személy mentális állapotára is. A sérelemdíj összegének megállapítása során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy milyen korú a sérülést szenvedett fél. Gyermekek esetén ugyanis éppen ezen pszichés utóhatásoknak rendkívül nagy jelentősége lehet. Vita esetén igazságügyi orvosszakértői vélemény tudja alátámasztani a sérülések jellegét és súlyosságát is.
A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
Ha balesetet szenvedtél, és elhajtott a károkozó, ne ess pánikba, ebben a cikkben tippeket adunk, mit tegyél ebben az esetben.
Bálint Boglárka
Forrás: D.A.S. Jogszervíz