A tanulóvezető időszak örökre szóló élmény marad. Nincs olyan ember, akinek ne lenne egy-két jó, vicces vagy elgondolkodtató története ezekből a hónapokból. Azon túl, hogy megtanulunk vezetni, biztos mindenkibe beleégtek olyan mondatok, amelyek még ma is nap, mint nap eszünkbe jutnak vezetés közben. Ilyen klasszikus oktatói tanításokból, kijelentésekből szemezgettünk. Ezt se hagyd ki: Csak semmi pánik: erre számíts, ha megállít a rendőr
5 alapmondat, amit te sem felejtesz el soha
Vannak olyan mondatok, amelyeket oktatótól függetlenül minden tanulóvezető számtalanszor meghallgat és sosem felejt. Ezek persze idővel rutinná válnak, de biztos mindenki emlékszik rá, hogy nem egyszer hallotta őket.
- Ne nézd a váltót, a váltást érezni kell!
- Az irányjelzőt azért találták ki, hogy kanyarodásnál is használjuk.
- A tükrök az autón azért vannak, hogy használd őket.
- A STOP/elsőbbségadás tábla nem javaslat, hanem kötelező.
- A pedálokat és a kormányt egyszerre is lehet használni.
A személyes tanulóvezető sztorim
Tanulóvezetői pályafutásom alatt nekem három oktatóhoz is volt szerencsém. Na, nem azért, mert ennyire nem ment a dolog, hanem az élet alakította így. Először 16 évesen egy nem éppen oktatói pályára való úriemberhez kerültem. Mivel időközben szerencsémre beütött a nyári szünet, így a gyakorlati órákat egy másik városban fejeztem be, sokkal barátságosabb hangulatú órákon.
A vizsgán elsőre átmentem, de mivel kb. 10 évig szinte semmit sem vezettem, ezért Budapestre költözés után újra tanuló autóba ültem. Ma is vannak bizonyos közlekedési helyzetek, ahol az oktatóim mondatai szinte mindig a fülemben csengenek. Tipp: Az Audi magyar tervezőnője Hot Wheels videóival robbant be az internetre
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Hegynek fel, csakis kettesben!
Az egyik ilyen kijelentés még első, kevésbé kifinomult stílusú oktatóm szájából a „Ki a franc mondta neked, hogy a hegyre 3-asban is fel lehet menni?!” örökérvényű mondat. Zavaromban annyit válaszoltam, hogy „senki, de azt se, hogy nem lehet”. Mindezt miközben az autó motorja alattam lassan füstölésig küszködött a ki tudja hány fokos emelkedővel, közben mögöttem egyre nőtt a kocsisor, én meg lassan majdnem inkább gurultam hátrafelé, mint előre. Örökre megjegyeztem és majdnem minden nagyobb emelkedőn eszembe jut, hogy a hegyre csakis maximum kettesben!
Elsőbbség adás kötelező
„Mindig figyeld, hogy van-e macisajt, MINDIG!” Ezt az útravaló tanácsot már Budapesten jegyeztem meg, mikor is napról-napra olyan helyeken jártunk, ahol bizony erősen túlsúlyban voltak a jobbkezes utcák. Tapasztalataim és a statisztikák is azt mutatják, a magyar vezetőknek a jobbkéz-szabály egyébként is mumus. Rengeteg a baleset a jobbkezes-kereszteződésekben, vagy a figyelmetlenség vagy egyszerűen a szabály ismeretének hiányában. Mindig nézzünk jobbra, hogy a keresztutcából jövőnek van-e STOP- vagy elsőbbség adás kötelező táblája. Ha nincs, akkor bizony a jobbkéz-szabály érvényes. Akkor is, ha érzésre úgy tűnik, mintha felsőbbrendű úton haladnánk.
Jó hír, hogy ha egy hosszabb utcában egyenesen haladunk és az első-második kereszteződésben egyaránt volt STOP- vagy “fordított macisajt”-tábla, akkor ebben az utcában nem kell jobbkezes kereszteződésre számítani. Ez szintén az oktatómnak köszönhetően égett az emlékezetembe.
Tanulóvezető: előzni is tudni kell!
Az előzés, sávváltás nem veszélytelen művelet, ezt az is tudja, akinek nincs jogsija. Az egymás elé való bevágást, lecsípett oldaltávolságokat, fékezéseket senkinek sem kell bemutatni. Ami minden autópályás vezetés során majdnem az összes előzési szituációban eszembe jut, hogy „visszasorolni csak akkor biztonságos, ha a mögötted haladó kocsi orrát már az autó BELSŐ tükrében is látod”. Ezt az íratlan szabályt vajon hányan ismerik és tartják be? Én viszont egy életre megtanultam, sosem felejtem el.
Megfelelő oldaltávolság
Örök mondatokból nem csak nekem van a tarsolyomban, egyik ismerősömnek például az oldaltávolság lett a mumusa. Sajnos neki ez a tapasztalat egy újabb forgalmi vizsgát hozott, de sose felejti el azt az ominózus kijelentést, miszerint „ha maga itt egyedül vezet, biztos nekimegy ennek az autónak, és letöri a tükröt.” Mindezt akkor volt szerencséje hallani, mikor a vizsgán egy út szélén álló teherautót már éppen kikerült.
Lehet hogy szűkre vette a távolságot, de a kérdés persze jogos, hiszen hogy mehetett volna neki és törhette volna le a tükröt, ha már rég kikerülte az autót? A rejtélyt azóta se fejtette meg, de minden előzésnél, kerülésnél máig a fülében cseng.
Ha hiába a tanulóvezető időszak, a sikeres vizsga, ám mégis félsz a vezetéstől, olvasd el tanácsainkat, hogy neked is élmény legyen végre a vezetés!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek: