Rekorddöntés a levegőben – 759 mozgás egyetlen nap alatt

Nem, ez most nem autós hír – de ettől még bőven izgalmas. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér olyan forgalmat bonyolított le a hétvégén, amit még a tapasztalt légiforgalmi irányítók is ritkán látnak.

Vasárnap ugyanis 759 fel- és leszállást kezeltek a budapesti repülőtéren, ami messze túlszárnyalta az eddigi csúcsot. A korábbi rekord 476 gépmozgás volt, vagyis most gyakorlatilag „megháromszorozott tempóban” pörgött a légikikötő.

A BL-döntő hozta a repülős őrületet

A forgalmi hullám a Bajnokok Ligája-döntő köré szerveződött hétvégén tetőzött. A Torony és az Approach egységek már csütörtöktől rekordközeli számokkal dolgoztak: 557 gépmozgás, pénteken 653, szombaton 618, majd vasárnap a csúcs, a 759-es érték érkezett.

A háttérben elsősorban a Budapestre érkező üzleti repülőgépek, charterek és menetrend szerinti járatok álltak, amelyek a delegációkat és szurkolókat szállították a városba – majd onnan tovább is.

Érdekesség, hogy a forgalom egy részét más magyarországi és környező országok repülőterein parkoló gépek is generálták, így végül nem volt szükség arra, hogy a repülőtér 1-es futópályáját lezárják.

Kiemelt készültség és extra terminálüzem

A hétvége két legforgalmasabb napján a Liszt Ferenc Repülőtér úgynevezett „3rd level slot coordinated airport” státuszban működött, ami lényegében azt jelenti, hogy minden egyes érkező és induló járat előre kiosztott időréshez kötve közlekedhetett.

A megnövekedett utasforgalom miatt ideiglenesen az 1-es Terminál is megnyitotta kapuit, hogy segítse az utaskezelést és a zsúfoltság enyhítését.

A gördülékeny működéshez megerősített személyzetre, valamint a légiforgalmi irányítás és a földi kiszolgálás szoros együttműködésére volt szükség – enélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna ilyen forgalmat biztonságosan lekezelni.

Ilyen az amikor a futball a levegőt is megtölti

A BL-döntő hétvégéje tehát nemcsak a stadionban, hanem a levegőben is rekordokat hozott. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér olyan forgalmi terhelést kapott, amire ritkán van példa Európában is.

És bár ez most nem autós sztori, egy dolog biztos: a csúcsteljesítmény, a logisztika és a precizitás itt is ugyanúgy főszereplő volt, mint egy versenypályán – csak éppen 10 000 méterrel a föld felett.