Jobbról előzni tilos – ez egy olyan alapszabály, amit mindenki tud, ám a gyakorlat azt mutatja, sokan nincsenek tisztában azzal, mi minősül előzésnek. Előfordul, hogy az autópálya belső, vagyis gyorsabb sávjában egy torlódás miatt lelassulnak az autók, és a külső sávban vezetők is lelassítanak. Pedig – ha a forgalom nem indokolja – ez felesleges.
Jobbról előzni nem ugyanaz, mint jobbról elhaladni
Meg kell különböztetni az előzést az elhaladástól. Ebből adódnak a félreértések. A kulcsszó pedig a sávváltás. Előzésnek minősül, amikor az előttem, a velem azonos sávban haladót úgy hagyom el, hogy a balra eső párhuzamos sávba átmenve megelőzöm, majd visszamegyek az eredeti sávba. Ha ugyanezt csináljuk jobbról, az már szabálytalan. Az előzést pedig a lehető legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Más kérdés azonban, ha a gyors sáv valami okból lelassul… A külső sáv ilyenkor gyorsabban halad, és ha az autósok maradnak a jobb sávban, elhaladhatnak a belső sáv feltorlódott autói mellett.
Szabályok az autópályán
Ami a külső sávot illeti, nem árt tudni, hogy autópályán a megengedett legkisebb sebesség 60 kilométer, ha ennél kisebb sebességet az időjárási tényezők és egyéb közlekedési események nem indokolják. Ennek ellenére az általában kilencvennel haladó kamionosok nem ritkán „tolják” a lassú autókat. Az ilyenkor kialakuló torlódások a forrásai az olyan veszélyes manővereknek, mint a jobbról, sőt a leállósávban való előzés. Vagy a hátulról villogva nagy sebességgel való „tolás”, ami a követési távolság be nem tartásával jár együtt. Autópályán, a 130 kilométeres (maximális) sebességet feltételezve a 3-4 másodperces követési távolság az ideális. Ekkor még van hely és idő a hibák korrigálására, és nemcsak a saját hibánkat vagy az elöl haladóét, hanem egy harmadik jármű hibáját is ki lehet védeni.
A „letolás” és a jobbról előzés csak két habitus az autópályákról. Mellettük van még legalább öt idegesítő sofőrtípus az autópályákon – te melyiktől vagy kiakadva?
Forrás: Das Blog