Magassarkúban autót vezetni: fontos az üléspozíció
A tesztre két magassarkút is hoztam, egy magassarkú, zippzáras hosszúszárú csizmát, és egy klasszikus, nem túl magas sarkú körömcipőt. A csizmát én nem igazán szeretem, úgy érzem, gátol a szabad mozgásban, lefogja a bokámat. Ha pedig lehúzom a zippzárt, akkor ott lifeg az anyag a lábam és a pedálok körül, ami kimondottan balesetveszélyes. Ezt a lábbelit egyébként Zsolt sem javasolja.
Viszont ezt a kis fehér körömcipőt nagyon szeretem. Nem túl magas a sarka, szabad benne a bokám, jól tudok ebben a magassarkúban autót vezetni. Zsolttól pedig azt is megtudtam, hogy ha magassarkút húzok, akkor az autóban üléspozíciót kell változtatni. Hiszen olyan, mintha megváltozott volna a lábszáram hossza. Az Insigniában szerencsére tökéletesen egyénre szabható az üléspozíció, így ezt gyorsan és könnyen meg tudtam oldani.
Ha valaki magassarkúban szeretne autót vezetni, akkor először is a combtámaszt kicsit meg kell hosszabítani, azaz kihúzzuk, hogy jól alátámassza a combot. Továbbá az ülés elejét fel kell emelni, hogy a comb valóban stabilan meg legyen tartva, és ezáltal a sarkat is stabilizáljuk. Amikor úgy gondoljuk, hogy na, most jól beállítottunk mindent, akkor tegyük a pedálra a lábfejet, a sarkat pedig a talajra. Ha ekkor úgy érezzük, hogy nem tökéletes az üléspozíció, akkor állítsunk még a combtámaszon és az ülőlapon. A fenekünket pedig toljuk teljesen hátra a háttámla és az üléslap találkozásáig. Ha mindez megvan, akkor már tényleg stabil lesz a pedálkezelésünk.
Érdemes továbbá azt is megelmíteni, hogy a KRESZ nem tiltja a magassarkúban vezetést. Meghatároz viszont az autóvezetéshez szükséges személyi feltételeket, és ennek keretében előírja a biztonságos vezetésre alkalmas állapotot. Ez pedig nemcsak azt foglalja magában, hogy ittasan nem ülünk a kormányhoz, hanem azt is, hogy öltözékünk, szellemi és fizikai állapotunk megfelelő ahhoz, hogy a közlekedésben biztonságosan részt vehessünk.
Egy kis masszázs a nap végén
Néhány kör után hamar rájöttem, hogy sokkal inkább vezetnék automata váltós járművet magassarkúban, mint manuálisat. Bár nem feltétlenül ragaszkodnék ehhez, de ha lehet választani, akkor az automata mellett döntenék.
Az automata váltós Opel Insignia ugyanis képes volt még ebben a tekintetben is lenyűgözni. Pedáljai tökéletes távolságra helyezkednek el egymástól, abszolút nem túlméretezettek, magassarkú cipőben is teljesen jól lehetett azokat érezni és kezelni. Miután az ülést is beállítottam a helyes pozícióba, már teljesen biztonságban éreztem magam vezetés közben, még magassarkúban is.
Emellett fontosnak tartom, hogy egy autóban olyan ülés legyen, amely jól támasztja a combot, jól tartja a hátat és nem fájdul meg benne a derekam huzamosabb idő után sem. Amennyiben pedig további kényeztetésre vágynék, az Insigniában egy gombnyomással aktiválhatom a varázslatos masszázsfunkciót, ahogyan ezt tettem is az izgalmas pályanap végezetével.
Az Opel Insignia modellválasztékáról bővebb információt ezen az oldalon találsz.
(Támogatot tartalom)
