A hazánkban kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel mind a zárt, mind a szabadtéri rendezvények szervezése tilos. A szabály létszámtól függetlenül irányadó, megszegése pedig szabálysértésnek minősül, amit a törvény pénzbírsággal rendel büntetni. Sajnos ez azt is jelenti, hogy a már a korábban megszervezett események sem tarthatók meg. Az elmaradt rendezvények pedig kétségkívül anyagi következményekkel is járnak.
A rendezvényszervezés terén semmi sincs ingyen
Nagyobb rendezvények esetén megszokott, hogy a megrendelő a résztvevők, szolgáltatók (például zenész, étterem, fotós) részére előre kifizet bizonyos pénzösszeget. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezekről az összegekről gyakran csak átvételi elismervény készül, esetleg pusztán az utalás ténye követhető vissza bankszámlakivonaton keresztül. Ha a felek netán írásban is rögzítenek bármit erről az összegről, azt elég változatosan nevezik: egyesek foglalónak, mások előlegnek. Egyébként is sok kérdést vet fel, amikor egy szervezett program meghiúsul, de a fenti körülmények az elmaradt rendezvények kapcsán további bizonytalanságokat szülnek. Sajnos ezek fénykorát éljük jelenleg.
Tartalom, megnevezés, következmény
A hatályos polgári törvénykönyv az előleg fogalmát nem definiálja, kizárólag a foglalót mint jogintézményt ismeri. A másik félnek fizetett pénzösszeget akkor lehet foglalónak tekinteni, ha a fizetésre a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor. Ennek a rendeltetésnek a felek megállapodásából egyértelműen ki kell tűnnie. Nem a megnevezés dominál tehát, hanem a mögötte meghúzódó tartalom. Amennyiben a szerződés teljesül, a szolgáltatásért járó ellenérték a teljesített foglaló összegével csökken.
A foglaló jelen körülmények közt akkor juthat jelentősebb szerephez, amikor a tervezett rendezvényre a jelenlegi járványügyi helyzet miatt nem kerül sor. A törvény úgy rendelkezik ugyanis, hogy amennyiben a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amiért egyik fél sem felelős, a foglaló visszajár. Egyelőre kialakult joggyakorlat nincs arra nézve, hogy a járványügyi helyzet vis maiorként kezelendő-e elmaradt rendezvények esetén, ugyanakkor véleményünk szerint a jelenlegi járványügyi intézkedések olyan tényezők, melyekért egyik fél sem felelős.
Mint oly sok más területen, itt is nagyon komoly szerepe van annak, hogy a felek közötti szerződés mit mond az ilyen helyzetekről. Illetve, amennyiben az egyik fél vállalkozás, az ő üzletszabályzata és általános szerződési feltételei hogyan rendelkeznek a hasonló esetkörökről. Legalább ilyen lényeges, hogy az érintettek nyitottak legyenek kompromisszumra is, például a rendezvény bizonytalan ideig történő elhalasztásával és annak következményeivel kapcsolatban. Az ezekről szóló egyezségeket, megállapodásokat mindenképpen foglaljuk írásba!
Forrás: D.A.S. Jogszerviz
