A koronavírus után sokak szerint másként fogunk élni. A Covid számos változást hozott a világban, ezzel párhuzamosan a fenntarthatóság, az ezzel kapcsolatos megoldások felértékelődtek. Részben leállt a gazdaság, az oktatás átalakult, kevesebbet autóztunk és repültünk. Változtatnunk kellett a napi életritmusunkon és fogyasztási szokásainkon. Ezek a változások kétségkívül segítették a fenntarthatóság fejlődését. Van, aki szerint viszont kár örülni, mert mindez csak a vírusra adott reakció, nem emberi kezdeményezés. A többség azért bízik benne, hogy a tudatosság velünk marad. Ez is érdekelhet: Közeledik a karácsony, segítünk az ünnepre hangolódni
Az UniCredit Bank és a Steigen közös generációs kutatásában arra volt kíváncsi, hogyan látják a fenntarthatóság kérdéskörét a Z, az Y, az X generáció tagjai és a baby boomerek a világjárvány második évét. Vissza fogunk térni vajon a koronavírus után a régi rossz szokásainkhoz?
A 56–74 éves baby boomerek szerint amellett, hogy az emberi kapcsolatok beszűkültek, a találkozások megfogyatkoztak. Fókuszba került a fenntarthatóság kérdésköre, mert rájöttek az emberek, hogy „ha a korábbi életmódjukat folytatják, sokkal rosszabb irányba megy minden”. A távoli munkavégzés és a kevesebb utazás jót tett a levegőnek, a lezárások miatt az emberek visszataláltak a természethez. „Végre volt idő a környezettudatosságon elgondolkodnia a világnak, de nem tudhatjuk, mi lesz utána” – mondják a generáció tagjai.
A 40–55 év közötti X generációsok, ha visszanéznek a pandémia előtti életükre, kénytelenek bevallani, hogy korábban rengeteg felesleges terméket, gépet, ruhát és kozmetikumot vásároltak. A kijárási korlátozások alatt viszont sokkal kevesebb dologgal is boldogok tudtak lenni. „Jobban megnézzük, mit veszünk, nem bóklászunk egy plázában, tudatosabban vásárolunk, célirányosan tervezünk” – fogalmazott egyikük. „A sok online rendeléssel rengeteg csomagolóanyagot halmozunk fel. Eldobáljuk a maszkokat, és félek, a vírushelyzet végével kevesebb fókusz jut majd a fenntarthatóságra. Szép lassan visszatérünk a régi rossz szokásainkhoz”. Tipp: Autóvásárlás vagy autóbérlés? Melyik éri meg jobban?
A cikk a közvetkező oldalon folytatódik.
A fiatalabbak árnyaltabban látják a helyzetet
Az Y generáció tagjai – a mai 25–40 évesek – számos pandémia hozta változást örömmel fogadtak. Az otthoni munkavégzést abszolút pozitívumként élték meg, önellátóbbak lettek, többet főztek és olcsóbban kihozták az étkezéseket. A kijárási korlátozások, a társas kapcsolatok beszűkülése, a közös élmények elmaradása viszont mentálisan megviselte őket. Más dolgokon aggódtak, és emiatt a fenntarthatóság kérdésköre háttérbe került. Annak örültek, hogy a folyóvizek megtisztultak, tisztább lett a levegő és új fajok jelentek meg. Szerintük viszont „ez csak rövid távú hatás, ideiglenes, hiszen a többség alig várja, hogy minden visszazökkenjen a régi kerékvágásba. Megint beindul majd a túlfogyasztás, a repülés, és eltűnnek a jó hozadékok”.
A 25 év alatti Z generációsok szerint érezhetően fenntarthatóbbak lettünk a covid alatt. Nem azért, mert azok akartunk lenni, hanem mert rá voltunk kényszerítve. Az emberek rákaptak a tudatosabb vásárlásra és az otthon főzés élményére, visszaesett az autóforgalom. Újra felfedeztük a szűkebb környezetünk szépségeit. Ha nem lenne a szelektív gyűjtők környéke egy „sárba taposott maszktenger”, és nem rendelnénk minden apró filléres tárgyat online a tengerentúlról, akkor érezhetőbbek lennének a generáció szerint az elért eredmények. Ezt se hagyd ki: Megéri éves BKK bérletet venni még idén, mutatjuk, mit nyerhetsz vele!
A koronavírus után minden megváltozhat
Nagy kérdés, hogyan tudnánk a koronavírus után is megőrizni a szemmel látható pozitív eredményt produkáló cselekvéseinket, és azokat újabbakkal kiegészíteni, hogy valóban fenntarthatóbbá váljunk. A generációknak erre több megoldási javaslatuk is van. A fiatalabbak egyik kulcsgondolata, hogy a példamutatás hatalmas erővel bír.
A Z-sek élményalapú megoldásokban gondolkodnak. Vigyük el az embereket oda, ahol a probléma van. A szennyezett folyókhoz, a szeméttelepekhez, a kivágott erdőkhöz, ott pedig szembesítsük, sokkoljuk és edukáljuk őket. Az Y generáció tagjai olyan iskolán kívüli programokat terveznének a kisebbeknek, amelyek során felnyitnák a szemüket a környezetvédelemmel kapcsolatban. Valamint a csoportos szerveződések, társadalmi közös összefogás fontosságát hangsúlyozzák. „Vigyük vissza a cégeknek a szemetüket, mert ha mindannyian odaszórjuk, akkor megértik majd, hogy az nem a folyóba való.”
Ezek a cikkek is érdekelhetnek: