A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől október közepéig tart. November közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon számítani kell a szarvasok megjelenésére az úttesten. Először általában az ország nyugati részein, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort. A szarvasok párzási időszakának közlekedésbiztonsági hatása, hogy ilyenkor gyakrabban jelennek meg a vadak az utakon, és gyakoribb a szarvas-elütés. Mi a teendő szarvasveszély esetén?
Ne csak a táblára hagyatkozzunk!
Szarvasbőgés időszakában a közlekedőknek számítaniuk kell az állatok megjelenésére az útjainkon. És nem csak azokon az útszakaszokon, amelyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelöltek meg. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük lecsökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén jobban mozdul a vad.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
A szarvas-elütés következményei súlyosak lehetnek
Nem csak a vadállat sérülhet, hanem veszélyeztetettek a balesetben érintett jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvast elütve az a szélvédőbe csapódhat, így az utastérbe juthat. A szarvaselütésekkor olyan energiák szabadulnak fel, hogy a résztvevő autó totálkárossá törhet, annyira sérülnek a tetőoszlopok, és a tető.
Így kerüljük el az ütközést!
- Szürkülettől, illetve az erdős környezetű utakon érdemes mérsékelni a haladási sebességet a szarvasveszély miatt. Így csökken a féktávolság, nagyobb az esély a baleset elkerülésére. Konvojban haladva előnyös a nagyobb követési távolság tartása, így van idő cselekedni, ha az elöl haladó jármű vaddal ütközik, vagy vad miatt vészfékezésre, gyors manőverezésre kényszerül.
- Ha állatot észlel a sofőr, akkor érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan. Megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet. Szarvasveszély esetén az állatok feltűnésekor számítani kell rá, hogy többen is lehetnek a környéken.
- Mikor nagytestű vad ugrik a jármű elé, akkor elsősorban fékezéssel, dudálással érdemes megpróbálni elkerülni az ütközést, illetve elérni az ütközés hatásának a csökkentését. A hirtelen irányváltoztatás országúton veszélyes manőver, főképp nagy sebességgel, és súlyosabb következményekkel járhat, mint az állat elütése – a kocsi fölötti uralom elvesztése, kisodródás, felborulás, fának ütközés, vagy a szemből jövővel való frontális ütközés.
Ha baleset következik be, jelezni kell a többi közlekedőnek (vészvillogó, háromszög kihelyezése), a vadat nem szabad piszkálni, lehúzni az útról. Ha ugyanis még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat. Baleset esetén értesíteni kell a hatóságokat – 112-es segélyhívó szám -, és megvárni a rendőri intézkedést. Az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, az elvitele lopásnak minősül.
Forrás: Kreszváltozás