Már javában tart a műanyagmentes július, aminek szerves részét képezi a konyhai magatartásunk. Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legnagyobb globális, társadalmi és környezeti problémája. Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egyéni cselekedeteink nem sokat számítanak a klímaváltozás tekintetében, pedig már az otthonunkban, ezen belül a konyhánkban is sokat tehetünk a bolygónkért, és pár egyszerű megoldással jelentősen csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat.
Fejenként évi 68 kg étel landol a kukában
A kidobott élelmiszereinkkel nagyban hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hiszen egyrészt a termeléshez szükséges energiát, vizet, állatok esetében a takarmányt is elpazaroljuk, másrészt a szemétre kerülő szerves anyagok bomlásuk során gyorsítják a globális felmelegedést.
„Európában az élelmiszerpazarlás körülbelül 70 százalékáért a háztartások felelősek, a maradék 30 százalék pedig a kereskedelem, utaztatás, termelés során származik. A világon megtermelt élelmiszerek egyharmada a kukában landol. A legfrissebb hazai adatok szerint a magyar háztartásokban fejenként évi 68 kilogramm étel kerül a kukába” – mondta Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs munkatársa. Az élelmiszerpazarlás megelőzése az egyik legegyszerűbb lépés, amivel tehetünk a klímaváltozás ellen, ehhez pedig nem kell több, mint pár megoldás beépítése a mindennapjainkba.
A következő oldalon mutatjuk, mit tehetsz az élelmiszerpazarlás ellen.
