A magyarok többsége boldog, és a magány inkább tesz boldogtalanná, mint a pénz hiánya – derül ki egy friss reprezentatív kutatásból. Hogy mitől vagyunk boldogok, és mennyire érezzük felhőtlennek a napjainkat, arra is keresték a választ. Noha a válaszadók java része erősen aggódik a jövőben felmerülő családi, egészségi és anyagi nehézségek miatt, a napi gondok közepette kevesen szánják rá magukat konkrét, hosszú távra szóló lépésekre.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
A család és a párkapcsolat a boldogság záloga
A magyarok többsége (53%) boldognak tartja magát. De vajon mitől vagyunk boldogok? Azok éreznek leginkább így, akik elégedettek a családi életükkel (73%), együtt élnek a párjukkal (63%), illetve gyermekükkel (64%), akik 300 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkeznek (65%), valamint a stresszmentes munkát végzők (60%). A közelmúltban elvégezett reprezentatív kutatás azt is megállapította, hogy kifejezetten boldogtalannak a magyar emberek kevesebb mint ötöde érzi magát.
Leggyakrabban a megélhetés, a munka, az anyagiak foglalkoztatnak bennünket. Mégsem ezek, hanem a családi és párkapcsolatok határozzák meg, hogy boldognak érezzük-e magunkat. Ez olyannyira így van, hogy bár a karrierünkkel és az anyagi helyzetünkkel vagyunk általában a legkevésbé elégedettek (42 és 31%-ban), ha a családi, baráti és párkapcsolatainkat rendben érezzük, sőt az egészségünk is rendben van, a munkahelyi és pénzügyi gondok sem fosztanak meg minket a boldogságtól.
Félünk a magánytól, mégsem beszélgetünk
A válaszadók visszajelzései szerint tehát azt, hogy mitől vagyunk boldogok és mennyire vagyunk azok, azt leginkább kapcsolataink határozzák meg. Még tovább nehezíti azonban a helyzetet, hogy azok között, akik boldogtalannak érzik magukat, gyakrabban üti fel a fejét az aggodalom az egyedüllét, a családi kapcsolatok vagy a párkapcsolat megromlása miatt. Míg az egzisztenciális aggodalmakat tekintve viszonylag kicsi a különbség a boldogabbak és boldogtalanabbak között (60 és 68%), a kapcsolatok megromlásánál már 12-19 százalékpontos különbségek tapasztalhatók.
Ráadásul a magukat boldogtalannak tartók sokkal kevesebb dolgot osztanak meg a hozzájuk közel állókkal. Pedig a megkérdezettek 88 százaléka kiemelten fontosnak tartja a nagy beszélgetéseket, ez lehet szerintük a boldogság záloga, mert ezek nem csupán a lelki teher megosztása miatt jók, hanem akár megoldási javaslatokat is kaphatunk ilyenkor.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Mi a helyzet a tartós boldogsággal?
Kapcsolataink nem csupán a jelen boldogságérzetét határozzák meg. A megkérdezettek többségénél a párkapcsolat és a család az időskori boldogság záloga. Ezt az egészséggel összefüggő tényezők – a káros szokások kerülése, a szellemi aktivitás fenntartása –, majd az időskori anyagi biztonság megteremtése követik a sorban. Utóbbi kapcsán erősen jelennek meg olyan aggályok, mint a pénzügyi problémák felbukkanása, a munkahely elvesztése, újabb gazdasági válság miatti megélhetési gondok. Ezek beárnyékolhatják a boldog idős kort.
A felmérés legfőbb megállapítása, hogy a többség nem csak megélni szeretne idős korában, hanem boldogan szeretnénk élvezni ezeket az éveket. Ehhez azonban már ma is tennünk kell, legyen szó az egészségünk megóvásáról, a kapcsolataink ápolásáról, vagy épp a későbbi anyagi biztonságunk megteremtéséről.
Az időskori anyagi biztonság kapcsán a kutatás válaszadóinak többsége (37%) mondta, hogy már 20-29 évesen elkezdett előre takarékoskodni. Átlagosan pedig a legtöbben 33 évesen teszik meg az első nyugdíjtakarékossági lépéseket. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása azonban csak keveseknek van. Közülük sokan továbbra is készpénzben vagy más megtakarítási formában tesznek félre az államilag támogatott konstrukciók helyett.
Forrás: az NRC piackutató kutatása az NN Biztosító megbízásából