Kezdőlap Autók DMB Kisokos Kátyúkból, úthibákból eredő kárigény: mikor vagyunk jogosultak rá?

Kátyúkból, úthibákból eredő kárigény: mikor vagyunk jogosultak rá?

A kátyú-kérdés nem egyszerű, legjobb, ha dokumentálunk mindent a helyszínen; fotó: Pixabay/odejacob

Valljuk be őszintén, a magyar közutak minősége nem a legjobb… Gyakori problémaként jelentkezik az úthibákból eredő kárigény. Ennek jellegzetességeiről teszünk most említést.

A közutakat általában – attól függően, hogy az hol fekszik – az állam, vagy az önkormányzat, illetve tipikusan ezekkel koncessziós szerződésben szerződött társaság kezeli. A kezelés keretébe leginkább az tartozik, hogy meghatározott időnként az utakat ellenőrizzék, megtisztítsák, gondoskodjanak a hibák kijavításáról, illetve megfelelően felhívják azokra a figyelmet. Amennyiben az erre vonatkozó kötelezettségüket nem tudják teljesíteni, például azt igazolni, hogy ellenőrzési és helyreállítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, úgy az ezzel okozott kárért is helytállni tartoznak.

A cikk a következő oldalon folytatódik.

Mi a kötelezettsége a károsultnak?

Ha az érintett járművezető egy adott útszakaszon kátyúba hajt, és ebből eredően kára keletkezett, úgy sok mindent szükséges bizonyítania. Először is azt, hogy a kár milyen szakaszon, milyen kátyú, vagy úthiba által következett be. Ez megfelelő dokumentációval történhet meg, akár fotók készítésével, akár a rendőrség helyszínre hívásával és jegyzőkönyv felvételével. A károsultnak ugyanakkor azt is igazolnia kell, hogy az autóban bekövetkezett sérülés kizárólag az érintett úthiba miatt következett be, és annak a költsége mekkora összeget tesz ki. Ez sok esetben – különösen peres eljárásban – szakértő bevonásával határozható meg.

Ilyen és ehhez hasonló kátyúk sajnos elég gyakoriak a közutakon; fotó: Unsplash/Marc-Olivier Jodoin

A kárigényt egyúttal a lehető leghamarabb be kell jelenteni igazolható módon az út kezelőjének. Már az elején célszerű az igényt az azt jogilag alátámasztó bizonyítékok megküldésével megalapozni.

A cikk a következő oldalon folytatódik.

Úthibákból eredő kárigény: sok esetben borítékolható az elutasítás

A probléma sokszor az, hogy a helyszínen és a káresemény megtörténtekor elmarad a bizonyítékok rögzítése. Az érintettek nem hívnak rendőrt a helyszínre, nem rögzítik az esetleges tanúk nyilatkozatait, nem készítenek fotókat a sérülésről, sem a kátyú, sem a helyszín nincs lefotózva. Ezáltal már az elején borítékolható a kárigény elutasítása…

Ugyanakkor sokan azzal sincsenek tisztában, hogy önmagában az a tény, hogy az úton úthiba van, és az kárt okozott a járműben, nem alapozza meg a károsulti igényt. Ugyanis a bírósági gyakorlat alapján, amennyiben bizonyítható, hogy közlekedési tábla megfelelően figyelmeztetett az úthibára, és a sofőr ennek ellenére nem választott megfelelő sebességet, ezzel a kár bekövetkezésében közrehatott. Ez a kárigény elutasítását lehetővé teszi. Mint ahogy az is, ha valaki olyan szakaszon megy minden nap, ismerve a közlekedési viszonyokat, ahol pontosan ismeri az úthibákat, de éppen azokra az adott helyzetben nem figyelt.

Ha rutinból vezetünk, akkor is figyeljünk az esetleges úthibákra;fotó: Pexel/Mike

A fentiekből kitűnhet, hogy egy ilyen igény érvényesítése is megfelelő körültekintést és bizonyítottságot követel meg. Ezért a káresemény helyszínén és idején célszerű a fentiek szerint eljárni.

A hideg időszakban eleve körültekintőbben kell vezetni, különösen ha esik a hó – ilyenkor semmiképp se hagyatkozzunk kizárólag a rutinra. A téli évszakhoz nem pusztán szervezetünket, de autónkat, sőt vezetési technikánkat is igazítanunk kell.

Szerző: dr. Burján Zsuzsanna

Forrás: D.A.S. Jogszervíz; gifek. giphy.com