Modern autóinkban a szoftverek egyre nagyobb szerepet játszanak. Nem csak a fedélzeti infotainment-rendszerek és vezetést segítő funkciók működnek velük, hanem az autó több kritikus rendszere is. Ez az új korszak azonban együtt jár azzal, hogy egyre sűrűbben a hibák is előfordulnak. A Mercedes házatáján azonban hangsúlyozzák, hogy „gyors javítások” elengedhetetlenek.

Ha a probléma felismerhető, kommunikálható és világos időkeretet adnak a javításra, akkor a többség hajlandó tolerálni bizonyos zavarokat. Ugyanakkor az az igazság, hogy ha a hibák sokszor ismétlődnek, vagy ha nincs kommunikáció, az komoly elégedetlenséghez vezet.

A Mercedes szoftverek, mint az új audió- és infotainment-rendszere (MBUX 4 generációja) valamint az új belső Mercedes-OTR operációs rendszer (MBOS) lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag az autó összes elektronikus vezérlője frissíthető legyen OTA módon. Az új CLA-modell (2026) és a GLC (2027) azon belül szerepelnek, mint olyan „software-defined” járművek, amelyek már eleve ezzel a stratégiával készülnek.

Fontos megjegyezni, hogy a szoftveres autonóm vezetési funkciók (vezetésstámogatók, kamerák, szenzorok) frissítése is lehetséges már, ami hosszabb távon akár magasabb szintű önvezetési képességeket is hozhat.

Ilyen például a Mercedes GLC-ben a Level 2++ önvezetőrendszer. Azonban a sofőr felelőssége továbbra is megmarad, és a legmagasabb, Level 3-as szint engedélyezéseit egyelőre csak bizonyos országokban tesztelik.

Összességében az autósok és gyártók közös kihívása, hogyan lehet egyensúlyt teremteni: vonzó, fejlett, OTA-képes rendszerek, és ugyanakkor megbízhatóság, gyors hibaelhárítás, jó ügyfélkommunikáció. Ha ezek megvannak, sokan megbocsátják az apró bakikat — különösen, ha tudják, hogy dolgoznak a megoldáson.

Forrás: Motortrend