Rubens és Van Dyck beköltözött a Szépművészeti Múzeumba

Már látható a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A dél-németalföldi festészet kiemelkedő mestereinek műveit februárig nézhetjük meg, kár lenne kihagyni.

A Szépművészeti a világ 40 múzeumából kölcsönözött

A tárlat a 17. századi flamand festészet kiemelkedő alkotásain keresztül mutatja be, hogy mit gondoltak az akkori emberek a művészetről, a világról, a múltjukról, hagyományaikról és történelmükről, mindennapjaikról és a Teremtőről. A kiállítás mintegy 120 művet vonultat fel. Köztük Rubens több mint 30 alkotását, valamint Van Dyck Stuart Mária Henriettát ábrázoló portréját, a Szépművészeti Múzeum friss szerzeményét. A tárlat alapja a budapesti múzeum saját gyűjteménye, de a kiállításra a világ negyven nagy múzeumából, többek között a Pradóból, a Louvre-ból és az Uffiziből érkeztek műtárgyak. A bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény pedig 18 remekművel járult hozzá a kiállításhoz. Az ünnepi megnyitón egyébként jelen volt II. János Ádám, Liechtenstein hercege is.

Csendéletek, tájképek

A látogatót rövid történelmi bevezetés ismerteti meg az Észak-Németalföld és a déli részt uraló spanyolok közötti nyolcvanéves háború, a felekezeti ellentétek időszakával és a korabeli Antwerpennel. Az érdeklődők megismerhetik a 17. század eleji Flandria jelentős uralkodóit és művészegyéniségeit, valamint a korabeli műgyűjtés, műpártolás világát is.
Külön szekció vizsgálja a flamand művészek Itáliához fűződő szoros kapcsolatát, így nyomon követhető, hogy Rubens, Van Dyck és társaik miként illesztették szervesen saját művészetükbe az antik, reneszánsz és kortárs itáliai hatásokat. Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is.

A 17. század sok géniuszt hagyott hátra az emberiségnek

Baán László, a múzeum főigazgatója elmondta: a kor, amelynek festészetét bemutatja a kiállítás, Európa történetének és művészetének egyik legforrongóbb időszaka. A vallás- és polgárháborúknak sok millió ember esett áldozatul, másfelől az időszak számtalan géniuszt és remekművet adott az emberiségnek. Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: a kiállítás egyik nem titkolt célja rácáfolni az évszázados sztereotípiákra – hiszen a közvélekedés Rubenst szinte kizárólag testes női aktok festőjeként tartja számon -, és minél árnyaltabban bemutatni a festő életművét.

Ha pedig az ókori Egyiptom titokzatos világába kukkantanánk be, érdemes megnézni a holnap megnyíló Tutanhamon rejtélye és kincsei kiállítást a belvárosi Komplexben. Kicsit messzebbre kell utaznunk, ha Leonardo da Vinci életművére vagyunk kíváncsiak: az olasz polihisztor halálának ötszázadik évfordulója alkalmából a Louvre nagyszabású kiállítással tiszteleg a mester előtt.

Forrás: MTI