A reggeli kávé sokak számára nagyjából olyan fontos, mint maga az ébredés. Egy korty, aztán még egy, és máris úgy érezzük, hogy elindult a nap. Csakhogy ami az egyik embernek kellemes ébresztő, az a másiknál könnyen remegő kézzel, hevesebb szívveréssel és kellemetlen belső feszültséggel járhat.
Ha gyakran érzed magad szorongónak, érdemes lehet megfigyelned, mi történik veled a reggeli kávé után. A koffein ugyanis bizonyos embereknél valóban kiválthatja vagy felerősítheti a szorongásos tüneteket.
A koffein stimuláns, vagyis fokozza az idegrendszer aktivitását. Hatására az agyban blokkolódnak az adenozin receptorai. Az adenozin többek között a szervezet nyugalmi állapotának kialakításában játszik szerepet, így amikor a koffein ezt a jelzést akadályozza, a szervezet éberebb, aktívabb állapotba kerül.
Dr. Jamie McManus szerint ez a folyamat a szimpatikus idegrendszer működését is fokozhatja, vagyis bekapcsolhat az úgynevezett „üss vagy fuss” reakció.
A szervezet ilyenkor több kortizolt termelhet, gyorsulhat a szívverés, emelkedhet a vérnyomás és szaporábbá válhat a légzés. A probléma az, hogy ezek a testi reakciók meglehetősen hasonlóak azokhoz, amelyeket szorongáskor is megtapasztalhatunk. Magyarul: a szervezet lehet, hogy csak a koffeinre reagál, az agy viszont könnyen úgy értelmezi ezeket a jeleket, mintha valami miatt idegesnek kellene lennie.
A kávéban nem kizárólag koffein található, ami stimuláló hatással lehet a szervezetre. A kávé további vegyületei között ott van például a teobromin és a teofillin is.
Ezek szintén hatással lehetnek a szívműködésre, a vérkeringésre és az agy oxigénellátására. Ami egy kevésbé érzékeny ember számára kellemes éberséget jelent, az másnál már túlzott stimulációként jelentkezhet. És itt jön a történet egyik legfontosabb része: nincs olyan koffeinmennyiség, amely mindenkire ugyanúgy hatna.
Van, akit egy dupla eszpresszó után már kiráz a hideg, más pedig több kávét is gond nélkül megiszik. A koffein hatását befolyásolhatja többek között a genetika, az anyagcsere, az általános egészségi állapot és az is, hogy valaki mennyire szokott hozzá a koffeinhez.
Különösen érdekes, hogy sokan éppen akkor töltenek maguknak még egy kávét, amikor már amúgy is feszültnek érzik magukat.
Dr. McManus szerint ez könnyen visszafelé sülhet el. Ha a szervezet eleve stresszhelyzetben van, a koffein további stimulációt jelenthet, így még akkor is fokozhatja a kellemetlen testi érzeteket, ha az illető egyébként nem hajlamos a szorongásra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek száműznie kell a kávéfőzőt a konyhából.
Ha azt gyanítod, hogy a kávé és a szorongás között kapcsolat van, érdemes először egyszerűen csökkenteni a koffeinbevitelt. Kipróbálhatsz például félkoffeines vagy koffeinmentes kávét.
Enyhébb szorongás esetén alternatíva lehet a zöld tea is, amely a cikkben idézett szakértő szerint körülbelül feleannyi koffeint tartalmaz, mint a főzött kávé. Erősebb szorongás esetén viszont előfordulhat, hogy érdemes teljesen elhagyni a koffeint.
Ha valaki rendszeresen és nagyobb mennyiségben fogyaszt koffeint, nem feltétlenül jó ötlet egyik napról a másikra nullára csökkenteni a bevitelt.
A hirtelen koffeinmegvonás kellemetlen tüneteket okozhat, például fejfájást vagy levertséget. Emiatt érdemes fokozatosan visszavenni a mennyiségből, akár három-négy nap alatt. Így könnyebb megfigyelni azt is, hogyan reagál a szervezet a változásra.
Nem kell rögtön tudományos kísérletet rendezni a konyhában. Már az is sokat segíthet, ha néhány napon keresztül feljegyzed, mikor és mennyi kávét ittál, majd azt is, hogyan érezted magad utána.
Különösen érdemes figyelni a kávé elfogyasztását követő 30–60 percet. Jegyezd fel, hogy tapasztalsz-e fokozott feszültséget, szapora szívverést, remegést vagy egyéb kellemetlen tünetet.
Ha rendszeresen ugyanaz a minta ismétlődik, az már elég jó jelzés lehet arra, hogy érdemes változtatni a koffeinbevitelen. Persze van ebben egy apró lelki csavar is: nehéz elfogadni, hogy esetleg éppen az a reggeli ital okozza a kellemetlenséget, amely nélkül elképzelni sem tudod a napindítást.
Szerencsére ma már a koffeinmentes kávék választéka meglehetősen széles. Van koffeinmentes presszó, kapszulás kávé, cold brew és specialty változat is, így nem feltétlenül kell teljesen lemondani magáról a kávézás élményéről.
A lényeg tehát nem az, hogy a kávé mindenkiből szorongó embert csinál. A koffein hatása egyénenként jelentősen eltérhet. Ha azonban azt veszed észre, hogy a reggeli kávé után rendszeresen fokozódik benned a feszültség, érdemes kísérletet tenni a koffein mennyiségének csökkentésével.
Lehet, hogy nem kell örökre búcsút intened a kávénak. Elég lehet megtalálni azt a mennyiséget, típust és időpontot, amely mellett még élvezed a reggeli rituálét, de a szervezeted nem kapcsol át teljes gőzzel „üss vagy fuss” üzemmódba.
Ha pedig a szorongás tartós, erős vagy az életminőségedet is jelentősen befolyásolja, érdemes szakemberrel is beszélni róla, mert a koffein mellett számos más tényező is állhat a háttérben.
A Honda tovább erősíti a CR-V, ZR-V és HR-V modellek vonzerejét egy sor átgondolt fejlesztéssel,…
Elsőre meglehetősen furcsán hangzik, de ugyanaz a 35 mérföld/órás, vagyis nagyjából 56 km/órás baleset eltérő…
Az új Mercedes‑AMG GT 53 4‑ajtós Coupéval a Mercedes‑AMG tovább bővíti a nemrég bemutatott GT…
Használtautó tesztsorozatunk talán eddigi „leguncsibb” autója következik. De bőven akadnak olyan élethelyzetek amikor a megbízhatóság,…
Amikor a gyorshajtás veszélyeiről beszélünk, legtöbbször a fékútra és a reakcióidőre gondolunk. Pedig van egy…
Ma természetesnek vesszük, hogy egy új autó megjelenése mögött évekig tartó fejlesztés áll. Egy teljesen…