Tévhit vagy sem? 3+1 dolog, amit nem tudtunk a növényi étrendről

3. Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Bár a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek, és emellett csupán feleakkora vízfelhasználással jár.

+1. Vegán étkezés = zöld étrend?

A valóságban az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak: ez erősen függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztették az adott élelmiszereket. Sajnos ez a tény fokozottan igaz a népszerű avokádóra és kesudióra. Az előbbi részben azért nem tekinthető igazán környezettudatos választásnak, mert egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges. Az ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak (például Mexikóban), így ezeket távoli területekről szállítják ide, gyakran légi úton. A kesudió még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint 4 köbméter vízre van szükség. Épp ezért, ha szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk. Hazánkban például most van a cseresznye szezonja, de egész évben jó választás lehet a lencse vagy a dió.

Forrás: Ízes Élet