“Mintha a saját ujjaim lennének”
M: „Jól áll önnek! Először is arra kérem, mozgassa a karját! Látni fogja, hogy a VR-szemüvegben megjelenített robot ugyanúgy mozog, mint ön.”
Y: „Igaza van! A robot pontosan úgy mozog, ahogy én. Még sosem tapasztaltam ehhez hasonlót.”
M: „Fogjunk kezet!”
Y: „Tapintást érzékelek az összes ujjból. Mintha az igazi ujjaim lennének. Érzem a kézfogást is azáltal, ahogyan a kar mozog. Ez csodálatos!”
M: „Az előző modellek nem tudtak ilyen mértékű visszacsatolást nyújtani valamennyi ujjhoz, most viszont már finomabb mozgásokat is képes elvégezni, például fel tud venni egy pénzérmét a földről. Most pedig járjunk egyet”!
Y: „Igen, szeretnék járni egyet! Nahát, már rögtön az elejétől mennyire természetes! Nem pont ugyanúgy, mint amikor normál esetben járok, de könnyen tudom szabályozni a mozgást anélkül, hogy gondolnék rá. Úgy érzem, el kell magyaráznom, milyen varázslatos érzés ez: csak ülök és mozgatom a lábamat, a robot erre megindul előre! Még irányt is változtat.”
M: „Valójában a vezérlő ugyanúgy működik függetlenül attól, hogy ön éppen áll vagy jár-e. Szeretnénk, ha a felhasználók annyit mennének, amennyit csak akarnak, mialatt mi a robot mellett maradunk, hogy meggyőződjünk arról, megtartja-e az egyensúlyát és megfelelő-e a járása.”
Y: „Bizonyára fontos, hogy a humanoid robotok fejlesztése az MMS-sel párhuzamosan történjen.”
M: „Pontosan. Tekintettel azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a jövőben szeretnénk nyújtani, nagyon fontos, hogy mindenki különösebb nehézség nélkül irányíthassa a robotokat.”
A cikk a következő oldalon folytatódik.
