Másodpercek dönthetnek: valóban jól látunk vezetés közben?

Ismerős az a pillanat, amikor összeszűkült szemmel próbáljuk leolvasni a távolban lévő közlekedési táblát? És mi a helyzet az éjszakai vezetéssel, amikor a szembejövő autó elvakít, és másodpercekig csak a nagy sötétséget látjuk? Megfelelő látás nélkül vezetni olyan, mintha törött fényszóróval közlekednénk: egy darabig működhet, de biztosan nem sokáig és végképp nem biztonságosan.

„A vizuális figyelem kulcsfontosságú a biztonságos közlekedéshez. A súlyos közlekedési baleseteknél szó szerint másodperceken múlik a legsebezhetőbb résztvevők – például a gyalogosok vagy kerékpárosok – túlélése. A tanulmányok azt mutatják, hogy még az enyhe látáshiba (csökkent élesség, kontraszt vagy látótér) is drámaian meghosszabbítja a reakcióidőt, és rontja a veszély időben történő felismerésének képességét” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

A látás minősége élet-halál kérdése az utakon

A sofőrök akár egyharmada is szenvedhet olyan látáshibától, amiről egyáltalán nem tud, ez pedig végzetes lehet egy hirtelen manőver során. A 2018-as „Vak gyilkosok” kampány során több mint 4200 cseh sofőrt vizsgáltak meg: kiderült, hogy 71%-uknak korrekcióra lenne szüksége, noha 53%-uk meg volt győződve arról, hogy jól lát. A tanulmány szerint minden tizenkettedik sofőrnek egyáltalán nem szabadna a volán mögé ülnie. Egy -0,75 dioptriás látáshibával rendelkező sofőr akár 50%-kal később veszi észre a gyalogost, ami a veszély mértékét tekintve az ittas vezetéshez hasonlítható.

„Sokat vezetek, így pontosan tudom, milyen kockázatot jelent a szembe tűző nap. Egyetlen másodpercnyi elvakítás is végzetes lehet” – vallja Pataki Zita, az Alensa márkanagykövete. Zita a professzionális fényvédelemre esküszik: a dioptriás és polarizált lencsék nála alapfelszereltségnek számítanak, hiszen a tiszta látás és a reakcióidő kéz a kézben járnak.

Nem csak a dioptriákról van szó, hanem arról, amit nem veszünk észre

A legtöbben a volán mögötti látásproblémákat a rövidlátással vagy a távoli élesség hiányával azonosítjuk. Tény, hogy ha nem látjuk tisztán a táblákat, a jelzőlámpákat vagy a mozgást az autó előtt, az már eleve rossz kiindulópont.

„A biztonságos vezetéshez nemcsak az éles látás, hanem a perifériás észlelés is elengedhetetlen. Ha nem figyelünk az oldalról érkező ingerekre, könnyen átsiklunk a hirtelen útra lépő gyerekek, a holttérben lévő biciklisek vagy a mellettünk haladó járművek felett” – tette hozzá Boros Mária.

Aztán ott vannak az éjszakai utak. Sokan tapasztaljuk, hogy sötétben rosszabbul látunk, és ez gyakran így is van. A szembejövő autók fényei, a romló kontrasztok, a szem lassabb alkalmazkodása mind növelik a kockázatot. Ha pedig már viselünk szemüveget vagy lencsét, előfordulhat, hogy a jelenlegi korrekciónk nem ideális az éjszakai vezetéshez.

Milyen gyakran menjünk vizsgálatra? Talán gyakrabban kellene, mint gondolnánk

A látás az életkorral, a stresszel és a mindennapi terheléssel együtt változik. Ha felnőttek vagyunk, és nincsenek nyilvánvaló panaszaink, akkor is érdemes legalább kétévente ellenőriztetni a látásunkat. 40 éves kor felett ez ideális esetben már évente javasolt. Szemüveget vagy kontaktlencsét viselőknek az évenkénti kontroll pedig abszolút alapfeltétel. „A sofőröknek csupán 52%-a méreti meg a látását legalább kétévente, miközben 14%-uk soha és a vezetők körülbelül 20%-a nem hord szemüveget, holott vezetés közben szüksége lenne rá” – mondja Boros Mária.

A fáradt szemek, a munka közbeni hunyorgás, a gyakori könnyezés vagy a fejfájás mind olyan rejtett jelzések lehetnek, amelyek arra utalnak, hogy valami nincs rendben. Még egy apró pontatlanság a dioptriákban is nagy hatással lehet a vezetésre. A közúti forgalomban nemcsak az a cél, hogy lássunk, hanem az is, hogy gyorsan reagáljunk. Másodpercek döntenek. Ha pedig a szemünk cserben hagy, már késő lehet.