Koccanás, törés, káosz? Így gyorsíthatjuk fel a kárrendezést

Már egy kisebb koccanás is elég stresszes lehet ahhoz, hogy elfelejtsük az alapvető tennivalókat, amelyek a későbbi kárrendezéskor fontosak lehetnek. A lényeg nem bonyolult: helyezzünk mindenkit biztonságba, gondoskodjunk a résztvevők testi épségéről, rögzítsük pontosan a helyszíni részleteket, és késlekedés nélkül jelentsük be a kárt. Az Ayvens Magyarország szakértőjével most összefoglaltuk, hogyan tudjuk tudatossággal megelőzni, hogy akár hónapokig is elhúzódjon a kárrendezés.

Első a biztonság, utána jöhet a papírmunka

Ha káreset történik az autónkkal, az első és legfontosabb dolog, amiről gondoskodni kell, az a személyi biztonság. Meg kell bizonyosodnunk róla, hogy sem magunkat, sem másokat nem veszélyeztetjük: kapcsoljuk be a vészjelzőt, szükség esetén helyezzük ki az elakadásjelzőt, és ellenőrizzük, hogy vannak-e sérültek. Személyi sérülés esetén hívjuk a 112-t. „Mielőtt akár másoknak segítenénk, győződjünk meg róla, hogy eközben nem teremtünk újabb veszélyes helyzetet” – mondja Juhász Tímea, az Ayvens biztosítási- és újautó-adminisztrációs csoport vezetője.

Ne feledjük pontosan dokumentálni a részleteket

Ha a közvetlen veszély elmúlt, a helyszínt dokumentálni kell, lehetőleg még mielőtt a járműveket elmozdítanánk. „Nem kötelező, de saját érdekünkben javasolt lefotózni a járműveket több szögből, a károkat közelről és távolabbról is, a rendszámokat, a környezetet az útjelző táblákkal és a felfestésekkel” – mondja a szakértő. Bonyolultabb baleseteknél, mint például sávváltáskor bekövetkező ütközésnél vagy egyenrangú útkereszteződésben ezek a részletek különösen sokat számíthatnak a későbbiekben. Kátyúkár esetén pedig az út lefotózásán túl rendőrt is kell hívni, mert ő állapíthatja meg, hogy ki az út fenntartója – az önkormányzat, a főváros, a közútkezelő, netán magánútról van-e szó – ami kelleni fog a biztosítási ügyintézéshez.

Ami pedig az egyre több autóban használt fedélzeti kamerafelvételeket illeti, nincs egyértelmű határozat arra, hogy az eljárások során elfogadják-e bizonyítékul, de az Ayvens szakértője szerint volt már arra példa, hogy a károsult jelezte: van felvétele az esetről, és ez segített is a biztosítói elbírálásban. A biztonsági kamerák felvételeivel már valamivel körülményesebb a helyzet. „Ha például a parkolóban sérülten találjuk a kocsinkat, de a károkozó nem hagyott elérhetőséget, akkor hiába működik a helyszínen biztonsági kamera, magánszemélyként nem kérhetjük ki a felvételeket” – mondja Juhász Tímea. Ilyen esetben legfeljebb rendőrségi feljelentéssel próbálkozhatunk.

Egy hiányzó mondaton sok idő múlhat az ügyintézésben

A baleseti bejelentőt akár papíron, akár a MABISZ e-kárbejelentőjén ki lehet tölteni, ez tartalmaz minden szükséges adatot. Egyvalami azonban gyakran elmarad: a felelősség elismerése. „Sokan nem kérik, hogy szerepeljen a bejelentőn a balesetet okozó fél felelősségvállalása. Pedig a későbbi kárrendezést ez segíti a leginkább” – mutat rá Juhász Tímea. Ha nem tudunk megegyezni, akkor rendőrt kell hívni, de ez nem azt jelenti, hogy automatikusan rendőri intézkedés is történik. Ugyanakkor, ha igazolható, hogy valamelyik fél szabályt sértett, akkor a rendőr akár helyszíni bírságot is kiszabhat, így a rendőrségi határozat a későbbiekben segíthet a vitás helyzet tisztázásában.

Érdekes és nehezebb kérdés a felelősség megállapítása tömeges karambolnál. „Két eset jellemző: ha leghátsó jármű álló sorba hajtva tolja össze a kocsikat, ilyenkor egyértelműen a leghátsó a hibás. A másik viszont, ha halad a kocsisor – ebben az esetben nehéz megállapítani, hogy ki tartotta be a követési távolságot és ki nem” – mondja a szakértő. „Ilyenkor általában az szokott történni, hogy a legelső járműnek a második biztosítója téríti a kárt, a másodiknak a harmadiké, és így tovább.”

Saját érdekünk, hogy gyorsan bejelentsük a kárt

A casco feltételek között is szerepel a bejelentési határidő, de a kötelező biztosítás esetén is 5 napunk van, hogy a baleset elszenvedőjeként jelentsük a kárt a másik fél biztosítója felé. Nem javasolt azonban megvárni a határidőt, hiszen értékes bizonyítékok tűnhetnek el pár nap alatt: betemetik a kátyút, megjavítják a kitört szalagkorlátot, és máris nehezebb bizonyítani az igazunkat. Az is megtörténhet, hogy az eredetileg kis kár idővel egyre nagyobbá válik. „Ha csak a mi flottánkat nézem, a leggyakoribb kár nem ütközésből adódik. A károk 40-45%-a apró kavicsfelverődésből eredő szélvédőkár, amit érdemes minél előbb megjavíttatni, mielőtt nagyobb repedés alakulna ki, hiszen így akár önrészmentes is lehet a javítás” – figyelmeztet az Ayvens szakértője.

Amire nem is gondolunk

Még a gyakorlottabb autóvezetők számára sem magától értetődő, hogy elektromos vagy plug-in hibrid jármű balesete esetén tűzveszélyes helyzet is kialakulhat, ezért a 112-es segélyhívó hívásakor ezt a körülményt is érdemes jelezni. Szintén jó tudni, hogy milyen káresetre vonatkozik az ingyenes autómentő szolgáltatás. Ha a jármű a baleset után olyan állapotban van, hogy továbbra is részt vehet a forgalomban, akkor az indokolatlan vontatást nem fizeti ki a biztosító. Letört visszapillantó tükörrel például tilos közlekedni, de egy kisebb szélvédőrepedéssel még el lehet menni a legközelebbi szervizig. Egy rendszámmal tilos közlekedni, de sérült rendszámmal – ha olvasható maradt – szabad.

„Mindent egybevetve, azok a legegyszerűbben intézhető esetek, amelyeknél a sofőr pontosan dokumentálja a helyzetet és haladéktalanul bejelenti a kárt” – foglalja össze Juhász Tímea. „Három dologra kell figyelni: első a személyes biztonság, utána a körülmények rögzítése, végül a hivatalos folyamat betartása. Ha ezeket követjük, sok komplikációtól óvhatjuk meg magunkat a káresetet követő hetekben.”