Egy mexikói mester évtizedekig készített kovácsoltvas Volkswagen bogarakat. Élete során összesen 23 csipkecsodát varázsolt a német márka ikonikus Beetle-jéből. Nem meglepő, hogy később jó páran lemásolták technikáját. Egy nem mindennapi történet következik.
A kovácsoltvas Volkswagen bogarak történetét az oldbug.com tulajdonosai évek óta kutatják. Miközben három Wrought Iron Beetle is megfordult a kezeik között, egyre több részletet tudtak meg a vasbogarakról. A kép akkor kezdett igazán összeállni, amikor 2013-ban harmadik autójukat közvetlenül az alkotó családjától megvásárolták. Rejtélyekből azonban még mindig nincs hiány.
Született mester
Rafael Esparza Prieto egy mexikói kovács családból származott. Első kézből sajátította el a kovácsmesterség minden titkát. Már gyerekként kezelte a fújtatót, meg is kapta a Blackie becenevet, mivel általában ki sem látszott a koromból. Később másodállást vállalt egy helyi autóalkatrész boltban, ahol a tulajdonos megkérte, készítsen egy kovácsoltvas autót az üzlet számára. Rafael egy Beetle-t vett mintául, elkészítette a VW „csontvázát” és az üres tereket íves mintákkal töltötte ki. Az elkészült autó hatalmas feltűnést keltett az üzletben, mindenki a kovácsoltvas Volkswagen csodájára járt.
Egy nap érkezett valaki a Volkswagentől és megkérdezte Rafaelt, építene-e egy második változatot az Iron Beetle-ből. Az 1968-as mexikóvárosi olimpiára mindjárt kettőt is megrendeltek a mestertől, promóciós célokra. Amikor a VW fejesei megérkeztek a városba és meglátták a vasbogarakat, azonnal akartak belőle maguknak is. Ennek köszönhetően Rafael újabb megrendeléseket kapott a kovácsoltvas Volkswagen modellekre.
A kovácsoltvas csipkebogarak története a következő oldalon folytatódik.
Esküvőkre szánták vagy sem a kovácsoltvas Volkswagen csipkecsodákat?
A csodabogarat volkswagenes körökben is csak „esküvői autónak” becézték. Vélhetően nem csak a kinézete miatt, hanem valóban használtak közülük néhányat ilyen célra. Egyes források szerint az 1960-as években kifejezetten esküvőkre hat különböző mintázatú Volkswagen csipkeautó készült Mexikóban és mindegyik egy-egy női keresztnevet kapott. Hogy ez Rafael munkája-e vagy attól teljesen független, arról nincs információ. Azt, hogy alkalmazzák-e őket még valahol a világon ilyen minőségben, nem tudjuk. Választékból azonban szerencsére nincs hiány, ha valamilyen különleges autóra vágyunk a nagy napon.
Rafael családjának elmondása alapján a mester 20 vasbogarat épített hivatalosan a VW számára. Később még két másikat is készített, miután Kaliforniába emigrált, így az első prototípussal és a két későbbi példánnyal együtt összesen 23 darab, Rafael Espraza által tervezett Wrought Iron Beetle létezhet ma a világon. Később más művészek is követték a példáját és elkészítették saját verzióikat.
A kovácsoltvas csipkebogarak története a következő oldalon folytatódik.
Három autó – három sors
Az oldbug.com tulajdonosainak kezei között megfordult három vas Beetle külön-külön is megér egy-egy mesét. Az elsőt egy idős mexikói férfitól vásárolták, aki még az 1970-es években találta meg az elhagyatott autótestet Puerto Vallarta Mexikóban. Bátyjával sikerült hazajuttatnia a vázat és elkezdte keresni az eredeti tulajdonosát. A szálak egy helyi orvoshoz vezettek, aki azt mondta, a talált példány egyike az 1968-as olimpiára készült promóciós autóknak. A futóművet és az alvázat ugyan eltávolították, de ennek ellenére egész jó állapotban volt.
Miután a mexikói férfi Kaliforniába költözött, a testet egy Super Beetle alvázra szerelte, kicsit átalakította és Hamupipőkének keresztelte. Az Oldbug-hoz az Ebay-en keresztül került az autó. A kocsit személyesen vették át az idős úrtól, akinek megígérték, méltó otthont keresnek neki. Miután eltávolították a nem odaillő vázat, majd egy valódi 68-as alvázat, valamint hajtást kapott a Volkswagen, egy gyűjtőnek értékesítették Kaliforniában.
A második vasbogár, ami megfordult az Oldbugos fiúk kezében, Rafael egyik késői, kaliforniai példánya volt. Egy barátjának készítette, aki Santa Barbarában üzemeltette mexikói éttermét. Az autó sokáig parkolt Casa Linda külső részén és egy igazi kis útszéli ikonná vált. 2004-ben került az Oldbug tulajdonába, most pedig az ohioi Taj Ma Garaj gyűjtemény része.
A legmeghatóbb történet a harmadik autóé, ami Rafael egyik utolsó műve lett volna, ha sikerül befejeznie. 2013-ban azonban elhunyt a mester és egy félkész kovácsoltvas Volkswagen vasbogár maradt utána. A rokonok az interneten kutatva találtak rá az oldbug.com-ra és léptek kapcsolatba a fiúkkal, hátha érdekli őket a Beetle. A fémmunka közel háromnegyede volt kész, végül azonban sikerült befejezni az utolsó Rafael csodabogarat. Az autó ma már a Langan kollekció része és Connecticutban található.
Az Oldbug-os fiúk töretlenül kutatják a világ vasbogarait, próbálják megtalálni az összes létező példányt. Nem kicsi, ám annál nemesebb feladatra vállalkoztak, reméljük sikerrel járnak. Az Oldbug oldalára folyamatosan töltik fel az újabb talált darabokat, így bárki nyomon követheti a sikereiket.
És hogy Beatrix miként alakította át saját VW Beetle-jét, ami még külön nevet is kapott (Babydoll), azt itt tudod elovasni.