Koronaszégyen: egy újabb probléma, amit a járvány eredményezett

Háromszor többen keresnek rá a táppénz, karantén, koronavírus szókapcsolatokra Magyarországon most, mint a nyár közepén. Vagyis, ahogy nő a hivatalos esetszám, úgy érdekli egyre jobban az embereket az is, hogy számíthatnak-e pénzbeli ellátásra egy esetleges hatósági intézkedés esetén.

Megbélyegzéstől félnek, akik elkapják a betegséget

Corona-shaming, magyarul „koronaszégyen” – ezzel az új kifejezéssel kell megismerkedniük a munkáltatóknak a járvány második, őszi hulláma kapcsán. Megbélyegzéstől félhetnek ugyanis azok, akik elkapják a betegséget és esetleg munkatársaikat is megfertőzik. Ehhez szorosan kapcsolódnak azok a bizonytalanságok, amit egy hatósági karantén okozhat, hiszen a védekezés érdekében elkülönítésre kötelezhetnek valakit úgy is, hogy nem mutat tüneteket, és nem biztos, hogy erre az időszakra jár neki fizetés vagy társadalombiztosítási ellátás. Így akár bűnbakká is válhat valaki egy munkahelyen, ha kiderül, hogy fertőzött és emiatt kollégáit is karanténra kötelezik. Mindez oda vezethet, hogy ha valakinek enyhe tünetei vannak, vagy fertőzött személlyel találkozott, inkább eltitkolja, akár szégyenérzete is támadhat.

Munkáltatói megerősítésre van szükség

„A tavaszi kijárási korlátozások idején a munkáltatók leginkább azt kommunikálták, hogy számukra dolgozóik egészsége a legfontosabb. Amely valóban felelős megközelítést mutat, de ezt mostanra már túlhasználták, kiüresedett. Ehelyett sokkal inkább annak megerősítésére van szükség, hogy a munkáltató milyen intézkedésekkel – otthoni munkavégzés lehetősége, ingyenes tesztelés, szabadság átütemezése – segíti dolgozóit, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Ennek világos kommunikációja befelé és kifelé hosszú távon biztosan megtérül” – magyarázta Tengelits András, az Avantgarde Group PR igazgatója.

A koronaszégyen-jelenségről a következő oldalon többet is megtudhatsz.