Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit is fedez a kgfb. Következzen tehát három, a mindennapokban előforduló eset, amikor megtéríti – vagy épp nem téríti – a kárt a biztosító!
1. A kárt okozó jármű vétlen utasainak esete
A kötelező biztosítás nem csupán a vétlen autóra és utasaira terjed ki, hanem a kárt okozó jármű vétlen utasaira és holmijára is. Csak a kárt okozó járműben esett gépjárműkárt és a vétkes autóvezető kárát nem téríti meg a biztosító, de az autó vétlen utasainak káraira már fedezetet nyújt a kgfb. A kárt okozó jármű utasainak a személyes poggyászára, személyes használatú tárgyaira tehát kiterjed a biztosítás. Ha ütközés közben összetörik valakinek a szemüvege, megsérül a mobiltelefonja, vagy ruházata, arra akkor is jár a kártérítés, ha a károkozó járművében történt a sérülés. Ha viszont az autó a személyi használatú tárgyakon kívül például szállít egy tévét vagy egyéb munkaeszközt, és az megy tönkre, arra már nem terjed ki a kötelező biztosítás. Ezzel szemben a vétlen gépjárműben minden tárgyra kiterjed a védelem. Tehát az utasok személyes használati tárgyaira és a jármű által szállított egyéb rakományra is.
2. Rakodási baleset – amikor nem fizet a kgfb
Rakodás közben a nem megfelelően rögzített rakomány ledől a platóról és megrongálja a mellette álló autót? Ezért a kárért nem a kötelező biztosítás fizet! A kár okozója ugyanakkor felelős az okozott kárért. Csak azt nem a kgfb biztosító fogja megtéríteni, hanem a kár okozójának, vagy munkavégzés közbeni károkozásra is kiterjedő felelősségbiztosításának kell helytállnia az okozott sérülésért.
3. Kármegosztás: mit jelent a gyakorlatban?
A kötelező biztosításról szóló törvény szerint a biztosítónak törvényi felhatalmazása van arra, hogy a balesetben viselt felelősség alapján döntsön a kártérítésről. Fontos, hogy a felelősség kérdése nem azt határozza meg, hogy mekkora a fizetendő kártérítés, hanem azt, hogy melyik félnek kell a károkat viselnie. Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a baleset bekövetkeztéért mindkét jármű vezetője felelősség tehető, akkor gyakran alkalmazzák a kármegosztást. Ilyenkor mindkét félnek csak a kár egy részét térítik meg a biztosítók. Ha valaki például 40 százalékban felelőssé tehető az ütközésért, mert maga is figyelmetlen volt, akkor a neki járó kártérítésnek csak a 60 százalékát fogja megkapni.
A kötelező biztosítás mellé köthetünk további védelmet nyújt biztosítást is. Ott van például a hazánkban is népszerű casco. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy kár esetén ki fizet kinek.
Forrás: Das Blog
