Szinte hihetetlen, de az inkák voltak a vegánság atyjai. Tiszteltek minden élőlényt, hittek az élet egyetemlegességében, a vadászat és az állatok leölése az év nagy részében tiltott volt. Szinte teljesen vegetáriánus módon étkeztek. Steiner Kristóf, a vegán életmód egyik legismertebb hazai szószólója az inkák Napünnepére időzítette a saját megemlékezését. A gasztroguru ősi inka receptek elkészítésével tisztelgett a letűnt civilizáció kultúrája előtt.
Inka receptek Steiner-módra!
„Először megnéztem Az Inkák Aranya kiállítást, majd átszellemülve főztem meg ezt a két ételt, amelyek hagyományos receptek alapján, azonban modern felfogásban készültek. A több mint ezer éves vegetáriánus kultúra nem akadályozta meg az inkákat abban, hogy jókat egyenek és aktív életet éljenek, hatalmas városokat emeljenek, több ezer kilométeres úthálózatot hozzanak létre. Az inkák hittek a közösségi kertészkedésben és együtt fogyasztották el a megtermelt javakat” – mondta Steiner Kristóf.
Lima bab “humusz” recept
Az inkák számára a lima olyan volt, mint a közel-keleten a humusz. Családok, baráti társaságok, munkaközösségek gyűltek össze a krémes-ízes-illatos tálak körül, melyet kukoricából készült lepénnyel tunkoltak.
Hozzávalók: 2 konzerv fehérbab (lóbab, vajbab, óriás fehérbab, vagy ezek keveréke – de a csicseri, sőt a sárgaborsó is megteszi), 1 nagy citrom és 1 lime leve, 3 gerezd préselt fokhagyma (ha nem szereted frissen, dobd be a sütőbe 10 percre 180 fokon, héjastul, majd préseld ki az édes krémet), 6 evőkanál olívaolaj, só, bors, római kömény, kurkuma, friss koriander apróra nyesve, tunkolni pedig friss, csíkokra nyesett zöldségek, vagy a kedvenc kenyered.
„Nincs más dolgom, mint egy robotgépben, botmixerrel, vagy – ha nem ragaszkodom a homogén állaghoz – akár villával összetörni minden összetevőt – magyarázza Kristóf. – Az inkák korában a qollqa, a gondosan árnyékos, hűs helyre épített kőkunyhó váltotta ki a hűtőtechnológiát. Persze nem kell nekiállnod inkaspájzat építeni – a citromnak köszönhetően hűtőben három napig is eláll a mennyei és tápláló krém.”
Inka kukorica & avokádó saláta
Az inkák számára a kukorica nem csak étel volt. A lelki és fizikai gazdagság szimbólumaként Coricahanca-ban még egy életnagyságú, színaranyból és ezüstből épült kukoricaföldet is felhúztak, fémből készült állatokkal, köztük rovarokkal. Hiszed vagy sem, még pattogatott kukoricájuk is volt, és mivel koka cserjét is termesztettek, amelyből frissítő teát készítettek, valójában a popcorn-cola kombót is ők találták ki.
Hozzávalók: 1 piros 1 zöld kaliforniai paprika, félcentis karikákra vágva, 1 konzerv morzsolt / főtt kukorica, lecsepegtetve, 2 avokádó meghámozva, félcentis holdacskákra nyesve, 2 lime leve, 300 gramm koktélparadicsom felezve, 4 evőkanál olivaolaj, 1 csokor friss menta apróra nyesve, 150 gramm pörkölt sós földimogyoró, + friss csilipaprika, de szárított is megteszi, só és bors.
„Az összetevőket összeforgatom, rácsurgatom az olajat és a lime levet, majd tálalom. Még izgalmasabb az inkák másig ‘signature’ kosztjával, édesburgonyával. A falatnyi, héjában hagyott kockákat 190 fokos sütőben, olívaolajjal és csilivel sütöm 15 percen át, majd hozzáforgatom a friss salátához. Míg a mi kultúránk még mindig new age kajának bélyegzi meg az édeskrumplit, inkáéknál még a lámák is kaphattak belőle” – meséli Steiner Kristóf.