Téged is zavar, ha az előtted haladó már hosszú méterekkel a piros lámpa előtt a fékre lép? És e-autóról van szó? A magyarországi utakon is egyre több elektromos jármű fut. A villanyautósok, illetve a hagyományos, belsőégésű motoros kocsik volánjánál ülők közötti békés egymás mellett élést elősegíti, ha az utóbbiak jobban megértik, mit és miért csinálnak másképpen „villanyos” társak. Az elektromos autósok ugyanis gyakran más ritmusban haladnak, Miért? Mert az autóik jellemzői eltérnek a hagyományos motorral hajtott autókétól. Nem árt ismerni a miérteket. Úgy könnyebb alkalmazkodni a közlekedés új, egyre inkább elterjedő résztvevőihez.
Miért fékeznek a villanyautósok?
Nagyon sok autóst bosszant, ha azt látja, az előtte haladó kocsi már jóval a piros lámpa előtt fékez, s nagyon elnyújtva lassítva áll meg a közlekedési lámpa előtt. Van egy rossz hírünk a számukra. Ahogy terjednek az elektromos kocsik, úgy növekszik majd a fontolva fékezők aránya. A villanyautók ugyanis – ha a vezető felengedi a „gázpedált” – azonnal fékezni kezdenek. A fékezési energiából nem hő termelődik, hanem a hatótávolságot növeli elektromosság. Persze az elektromos autók is sok energiát vesztenek. A számítások szerint az átlagos villanyautók a gyorsításhoz használt energia legfeljebb hatvan százalékát nyerhetik vissza a fékezéskor. Más számítások szerint pedig, ha a villanyautósok jól használják a „gázpedált”, akkor 10 kilométerenként 2-3 kilométernyi távolságra elegendő elektromos áramot lehet visszaszerezni.
Az elnyújtott fékezés jelensége még inkább terjedni fog, amikor elterjednek az egypedálos rendszerek. Az esetek több mint kilencven százalékában a vezetők egyetlen pedált használnak a gyorsításhoz, illetve a lassításhoz, s csak a vészfékezés esetén kell megnyomni a valódi féket.
Változó vezetési szokások a villanyautósok körében
Az is bosszantja – teljes joggal – a robbanómotoros motorral szerelt kocsik vezetőit, ha az előttük haladó elektromos autósok ok nélkül fékeznek. Például, ha a sötétben a szembe jövő sávban közeledik egy másik jármű, vagy egy-egy kanyarban, amit lassítás nélkül is biztonsággal be lehet venni. Az e-autóknál azonban akkor is kigyullad a féklámpa, ha a vezető csak leveszi a lábát a gyorsító pedálról: ahogy ezzel beindul a regeneratív fékezés, úgy a jármű figyelmezteti a mögötte érkezőt a lassulásra. Minél hosszabb a fékút, és minél később nyomják meg az elektromos autósok a féket, annál több energiát nyerhet vissza az autó. A prémium osztályba tartozó elektromos járműveknél szabályozható is a regeneratív fékezés ereje. A Tesláknál a szoftverbeállításoknál változtatható a a vissszanyerési hatékonyság, míg a BMW-k I-sorozatában az előre meghatározott vezetési módok közötti választással módosítható a fékhatás.
Az elektromos autósok közül egyébként sokan is nem tudják, hogy akkor is kigyulladhat a féklámpájuk, ha nem nyomják meg a féket. Aztán csak csodálkoznak, amikor azt látják, egy-egy több sávos úton sorra átmenekülnek egy másik sávba a mögöttük jövő kocsik.
Jobban gyorsulnak az e-autók
Azt is érdemes tudni az elektromos járművekről, hogy bármilyen kicsik, legtöbbször sokkal jobban gyorsulnak, mint a belső égésű motorral szerelt járgányok. A villanymotorok ugyanis – ellentétben a hagyományos járművekkel – gyakorlatilag állandó nyomatékkal, sebességváltó közbeiktatása nélkül hajtják a járművet. Így a váltás nem vesz el időt a gyorsítástól.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Csendes veszélyforrás
Nem csupán a hagyományos járművek vezetőinek kell felkészülni az elektromos járművek terjedésére. Megoldást kell találni arra is, hogy a gyalogosok észleljék a hangtalanul közeledő villanyautókat. Nemzetközi statisztikák szerint valós részarányuknál negyven százalékkal több gyalogos balesetet okoznak az elektromos járművek, amelyeket az ütközés előtt egy másodperccel hallanak meg a leendő áldozatok. Brit felmérések szerint a kerékpárosok is nagy veszélyben vannak. A sok évtizedes gyakorlat alapján ugyanis nagyon sok biciklista a fülére hagyatkozva helyezkedik máshova egy sávon belül, vagy esetleg egy másik sávba. A legnagyobb veszély az alacsony, óránként húsz kilométernél kisebb sebességnél van. Ekkor a gumik súrlódása és a menetszél is alig hallható.
Míg több gyártó – például a Nissan – már felszerelte járműveit a közeledő autóra figyelmeztető hangszóróval, a gyártók többsége addig nem lép, amíg a hangkiadás nem lesz kötelező. Az EU-ban egy 2014-ben elfogadott határozat szerint a 2019 júliusa után forgalomba állított elektromos járművek számára teszik kötelezővé a figyelmeztető hang kiadását. A korábban üzembe helyezett kocsikra pedig fokozatosan kell majd hangszórókat szerelni.
A figyelmeztetés megoldása meglehetősen bonyolult, hiszen úgy kell biztonságosabbá tenni a gyalogosok és a kerékpárosok életét, hogy közben ne váljon elviselhetetlenné a zajterhelés. A legújabb elképzelések szerint a hangszórók fehér zajokat – például az esőcsatornán lefolyó víz hangját – sugároznák, s nem szólnának állandóan. Akkor aktiválódnának, amikor a jármű radarjai, vagy kamerái észlelik a gyalogosokat, a kerékpárosokat, illetve az útra tévedő állatokat. A fehér zaj egyik nagy előnye a szakértők szerint az, hogy nagyon könnyű megállapítani milyen irányból érkezik. Ezért a látássérültek is azonnal észlelik, honnan fenyegeti őket a veszély.
Gyökeres átalakulás előtt
Az elektromos és hagyományos autók közötti békés egymás mellett élése azért is fontos, mert a következő években is folytatódni fog a villanyautók exponenciális ütemű térnyerése. A Bloomberg New Energy Finance (BNEF) előrejelzése szerint míg 2017-ben világszerte 1,1 millió ilyen autót adtak el, addig ez a szám 2025-re 11 millióra, 2030-ra pedig legalább 30 millióra ugrik. Az igazi áttörés 2030-2040 között várható. Az évtized végére évente 60 millió új elektromos autó talál majd gazdára.
Forrás: Kreszvaltozas.hu